Magunkról > Egyházunkról
Egyházunk hittételei a Szentíráson alapulnak, és a teljes bibliai szövegösszefüggésből származnak. A hittételeknél megadott bibliai helyek az adott tételekkel kapcsolatos Igék. A bibliai sorrend szerint állítottuk azokat össze, a teljesség igénye nélkül.
A. Szervezeti Szabályzat (pdf.)
Előszó
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Kézikönyvét nem csupán lelkipásztoraink, hanem egész egyházunk számára készítettük. Igyekeztünk áttekinthetően összefoglalni közösségünk alapszabályait, hiteiveit, tanítását és istentiszteleti rendjét. S mivel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem tekinthet vissza nagy történelmi múltra, szükséges elmondanunk valamit megalakulásunk történetéről is. Minderre szükség van ahhoz, hogy világossá tegyük egyházunk céljait és azt: hol látjuk közösségünk helyét Krisztus testének tagjai között.
Egyházunk, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Jézus Krisztus egyetemes anyaszentegyházának egy tagja. Legrégibb brökségünk az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyv egyházának története, Isten Igéje. Az elmúlt évszázadokra visszatekintve igen nehéz nyomon követni, hogy melyik ágon folytatódott legtisztábban az egyház élete. Minden kor lelki kérdései, döntései és cselekedetei fontosak számunkra. Tudjuk, hogy minden időben volt Istennek népe, és minden nemzetben kedvesek voltak előtte azok, akik félték nevét és igazságot cselekedtek. Isten választottai a változó korokban örök emberi, mindig új arculatú, de ősi kísértésekkel küzdöttek; törekedtek arra, hogyaSzentírás rendíthetetlen igazságait alkilmazzák a tovatGnő mában, és a Szentlélek által nyertek erőt arra, hogy gyakorlati életüket Isten akaratához és Megváltó Uruk vonásaihoz igazíthassák. Mi ezekkel a keresztyénekkel azonosítjuk magunkat, bárhogy nevezték is őket az elmúlt évszázadok folyamán. Krisztus eme követői bizonyságát adták annak, hogy meg lehet őrizni a teljes odaszánás lángját a hitetlenség, hitehagyás és a hivatalos egyház romlottsága ellenére is, megmaradva annak keretein belül. Azonban az is megtörtént, hogy a megromlott egyház kivetette magából vagy éppen üldözte hűséges tagjait. Az ilyen helyzetekből fakadó szükség, a Szentíráshoz való ragaszkodás, a hitélet tisztaságának megtartására és a lelki gyümölcstermésre törekvés az egyháztörténelem során gyakran elkerülhetetlenné tette új felekezetek létrejöttét. Sajnálatos, hogy történtek szakadások tévelygések, emberi gyarlóságok miatt is.
Szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogya Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség megalakulását nem alapítói szorgalmazták, hanem a körülmények kényszere. Míg egyrészt fájlaljuk, hogy az amúgy is szétszakadozott keresztyén ség felekezeteinek számát közösségünk eggyel szaporította, másrészt örülünk annak, hogy egyházunk a Jézus Krisztusban hívők egységét szív szerint munkálhatja, mint Urunk egyetemes anyaszentegyházának egyik tagja.
Megalakulásunkról 1981. október 2-án az alábbi hivatalos közleményt adták ki:
"Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény értelmében 1981. október 1-i hatálylyal törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget. A felekezet a Magyarországi Metodista Egyházból vált ki. Bemutatott szervezeti szabályzatukban kinyilvánították, hogy az állam törvényeit és rendeleteit megtartják és annak szellemében kívánnak működni."
E Szűkszavú tudósítás mögött nyolc év harcai, szomorúságai és reményei h~zódnak, amelyekről röviden a következőket írhatjuk:
A Magyarországi Metodista Egyházon belül nézetkülönbség alakult ki, amelynek lényege az volt, hogy a lelkésztestület egyik része olyan sajátos emberi érdekeket és elképzeléseket akart ráerőltetni az egész közösségre, amelyekkel a lelkészi kar másik fele Isten Igéje és az egyház törvényei alapján nem értett egyet. 1973-ban lejárt a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendensének megbízatása. A volt egyházvezetŐ választás nélkül hivatalában maradt és barátai, valamint nem metodista vallású támogatói segítségével 1974-ben koholt vádak alapján a metodista egyház 19 szolgálattevőjéből 12 személyt (10 lelkészt és lelkészjelöltet, valamint 2 nem lelkészi igehirdetőt) az egyházból eltávolított. Az eltávolítottak és az őket támogató gyülekezetek számára megszűnt annak a lehetősége, hogy a Magyarországi Metodista Egyházon belül munkálkodhassanak. Hét és fél éven át eredménytelenül kísérleteztek azon, hogy az egyházi törvények és a Biblia elvei alapján helyreálljon a Magyarországi Metodista Egyház egysége, ezért végül önálló egyházzá szerveződtek.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vállalja a XVIII. századi metodistákkal való lelki rokonságot és azokkal a mai metodista egyházakkal való közösséget, amelyek megőrizték ezt az örökséget, de nem ért egyet az elvilágiasodott metodista egyházakkal, amelyek elfordultak a biblikus tanítástól és életszentségtől.
Isten lezárt előttünk ajtókat, melyek irányából biztosra vettük a testvéri együttérzés készségét, de testvéreinkké tett olyanokat, akik másfelől érkeztek Krisztushoz, az egyetlen fundamentumhoz, és más szokások és vélemények által fejezték ki Jézus iránti szeretetüket. Igaz keresztyénekkel - tartozzanak bár a reformáció vagy keresztyén megújulás akármelyik ágához - egynek érezzük magunkat, és velük a testvéri kapcsolatokat a magunk részéről ápolni kívánjuk.
Fontosnak tartjuk, hogy a magunk látása felől bizonyosak legyünk, de tisztelettel engedjük, hogy mások is szabadon gondolkozzanak. Ezért egyházunk nyitott a keresztség formáját vagy az istentiszteleti szokásokat illetően; a Bibliát tekinti elsődleges szabálynak a hit és a mindennapi élet vonatkozásában; hisz Isten szeretetében, amely minden embert keres és magához akar vonni Krisztus által; elismeri minden embernek azt a felelősségét, hogy elfogadja vagy elutasítsa ezt az
üdvösséget. Mivel a megváltás a Jézus Krisztussal való kapcsolattól függ, azoknak a biztonságában hisz, akik megmaradnak ebben a kapcsolatban és engedelmességben, de nem hisz egy feltétel nélküli örökkévaló biztonságban. Az egyház hirdeti a kegyelemből való, hit általi üdvösséget, amelyről a Szentlélek bizonyosságot ad a hívőnek; bízik Istenben, aki képes megtisztítani az embert itt és most, s megszentelni a maga számára, betölteni Szentlélekkel és megerősíteni arra, hogy végrehajtsa Isten céljait a világban.
Őszinte keresztyénekkel, akik Jézus Krisztus engesztelő áldozatáért várják az üdvösséget, az Ö evangéliumához szabják magukat és öt követik - amennyire megértették a hit útját -, szívesen vállalunk közösséget akkor is, ha egyéb dolgokban nem teljesen értünk egyet.
Egyházunk szolgálni akar a szükségbe jutott embereknek akkor is, ha azok más világnézetet vallanak, különös tekintettel azokra, akik áldozatul estek evilágban működö démoni erőknek, amelyek lealacsonyítják az embert és szenvedélyek rabjaivá teszik. Segíteni kíván az embereknek emberi méltóságuk és erkölcsi felelősségük felismerésében egy olyan korban, amelyben az elszemélytelenedés egyre nagyobb kísértés, és ahol növekszik az önzés és közömbösség mások nyomorúságai iránt. Szeretnénk minden lehetőséget kihasználni arra, hogy gyógyító és mentő szolgálatot végezzünk ott, ahol fáradozásainkat igénylik.
Imádkozó szívvel bocsátjuk útjára ezt a könyvet abban a reményben, hogy Szentlélek alkalmas eszközzé teszi azt kezünkben a ránkbízottak felé való szolgálatban.
Nyíregyháza, 1984. november hó
BEVEZETÉS
Az újtestamentum közel száz hasonlatot használ az egyház szemléltetésére, melyek megvilágítják természetét és küldetését. Pál apostol például úgy beszél az egyházról, mint épületről, Krisztus testéről vagy menyasszonyáról. A legkifejezőbb és talán leglényegesebb kép, ami a Krisztus testéről szól. A megváltottak a Test tagjai, a Fő Krisztus.
Az egyházat Isten alkotta saját dicsőségére és szeretete tárgyául. Tagjaiban a Szentlélek Jézus Krisztus képét akarja kiformálni, mindazt megvalósítva, amit Krisztus a megváltás művében, halála és feltámadása által nyert meg az ember számára. De ugyanakkor a Szentháromság közösségre lép a megváltott néppel azért is, hogy bevonja munkájába, az igazság hirdetőjévé, oszlopává és cselekvőjévé tegye. Isten állanló jelenlétének és szüntelen munkálkodásának következménye az, ha az egyház olyan test lehet, amelyen - mint eszközön - keresztül Ő maga fáradozhat egyes emberek vagy közösségek megmentésén, helyreállításán, megszentelésén, megoldást kínálva az ember bűneire, bajaira, szükségeire. Az egyházat felhasználhatja az Úr arra, hogy kegyelmet és szeretetet árasszon az emberekre, hirdettesse a Jézus Krisztusba vetett hit által megnyerhető üdvösséget, menedékhely legyen a kísértések között és enyhet adjon a bánat és megpróbáltatások idején. Ahol ezt az Atya, Fiú, Szentlélek valóban végezheti, jelen van Isten országa.
Mindezek mellett a látható egyház még nem ideális egyház. Mivel az egyház Isten és ember kapcsolata, nemcsak alapítójának szentsége és szeretete látszik meg rajta, hanem emberi mivoltának esendősége és gyarlósága is, ezért állandó éberségre és megújulásra van szüksége. Isten ugyanazt a kockázatot vállalja az egyházzal kapcsolatban a megváltásban, mint amit a teremtésnél vállalt azzal, hogy szabad akaratot adott az embernek.
Könyvünk összeállításánál - történelmi örökségünkből eredően - elsősorban metodista kézikönyvekre támaszkodtunk. Nagy haszonnal járt azonban más, nem metodista felekezetek hitvallásának, liturgiájának tanulmányozása is. Nem akartunk semmit újra megfogalmazni, amit előttünk járt, megszentelt életű keresztyének Isten Szentlelkének befolyása alatt már megörökítettek. Tisztelettel, de saját viszonyainkat szem előtt tartva használtuk ezeket a szövegeket.
Összeállításunk első része az állam által elfogadott szervezeti szabályzatunkat tartalmazza. A második részben hitelveinket foglaltuk össze, követve anglikán-metodista lelki örökségünket, nagyobbrészt Wesley János megfogalmazásait használva. A harmadik fejezetben, melynek a Keresztyén közösség címet adtuk, részletesebben szóltunk néhány hitigazságról, s igyekeztünk a keresztyén jellemről és közösségről Isten Igéje alapján tanításunknak megfelelő képet rajzolni. A negyedik rész a lelkipásztori szolgálatról szól - csaknem teljes terjedelmében Wesley lelkigondozói beszédeinek kivonata. Az ötödik fejezetben helyeztük el egyházunk istentiszteleti rendjét, liturgiáját. Csupán útrnutatásnak, javaslatnak szántuk ezt a részt.
Tudjuk, hogy munkánk is "rész szerint való". Miközben az összeállításon fáradoztunk, nem akartunk megfeledkezni arról, hogy egyszer minden rész szerint való eltöröltetik.
B. HITELVEK
100.§.
/1/ A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség hitvallása a Szentírás alapvető tanításainak rövid összefoglalása. Ehitelvek magukon hordják az egyház szellemi örökségének jegyeit: elsősorban azokra a hitcikkelyekre támaszkodtunk, melyeket Wesley János az anglikán egyház 39 hitágazatából vett át.
/2/ Nem, e tanok elfogadása, hanem a Jézus Krisztusba vetett személyes hit által lehet bárki keresztyénné, mégis elvárjuk az egyház tagjaitól, hogy lelkiismeretesen vizsgálják meg - a Szentírással összevetve - hitelveink rövid összefoglalását.
/3/ Bízunk benne, hogy hitvalló egyháztagjaink számára mind lelki életük fejlődésében, mind bizonyságtételükben segítséget jelent egyházunk hitvallása.
/4/ Azokra a hitcikkelyekre, amelyek világos kifejtése a hitvallás nyújtotta kereteket meghaladja, a KERESZTYÉN KÖZÖSSÉG című fejezetben ismételten visszatérünk.
ISTENRŐL
I. A Szentháromság
101.§. Hisszük, hogy csak egy élő, igaz Isten van, örökkéva¬ló, testnélküli, részekre nem, osztható, végtelenül hatalmas, bölcs és jóságos, minden látható és láthatatlan valóság te-remtője és fenntartója. Ennek az Istenségnek egységében három megtapasztalható, azonos lényegű, egyenlő hatalmú és egyaránt örökkévaló személy van: az Atya, a Fiú és Szentlélek.
/I./ 1Móz 1,1-2; 17,1; 2Móz 3,3-15; 20,2-4; 5Móz 6,4; Zsolt 36,6; 90,2; És 45,22; Jer 10,10; Mt 28,19; Lk 24,39; Jn 1,1-3; 4:24; 5,17. 19 - 23; 8,58; 10,30; 14,9-11; 15,26; 16,13-15; 17,3; Róm 16,27; 1Kor 8,6; 2Kor 13,13-14; Kol 1,16; 1Tim 1,17.
II. Az Atya
102.§. Hisszük, hogy az Atya minden dolog és lélek alkotója, Ő a Fiúval és Szentlélekkel együtt teremtette az embert saját képére. Az emberhez úgy viszonyul, mint Atya, állandóan kinyilvánítja jóakaratát felé. Az Újszövetség szerint Ő az, aki keresi és elfogadja a bűnbánó bűnöst.
/II./ 1Móz 1,26-27; Zsolt 103,13-14; És 40,28-29; 64;8; Mt 6,8; 18,14; Lk 15,11-32; Jn 4,23; 1Jn 1,3
III. A Fiú
103.§. Testet öltése
Hisszük, hogy a Fiú, aki az Atya Igéje, igaz és örökkévaló Isten, Megváltónk, az egyetlen tökéletes közvetítő Isten és ember között, örök időknek előtte született az Atyától és egylényegű az Atyával; a boldogságos Szűz méhében annak lényéből emberi természetet vett fel, úgyhogy egy személyben két természet, az isteni és az emberi teljesen, tökéletesen és szétválaszthatatlanul egyesült; ezért egy a Krisztus: igaz Isten és igaz ember, aki valóban szenvedett, keresztre feszítették, meghalt és eltemették, hogy kiengesztelje irántunk az Atyát, és engesztelő áldozat legyen nemcsak az eredendő bűnért, hanem az emberek minden cselekedeti bűnéért is.
104.§. Feltámadása és mennybemenetele
/1/ Hisszük, hogy Jézus Krisztus győzelmesen feltámadott a halálból s újra visszanyerte testét mindazzal együtt, ami hozzátartozik az emberi természet eredeti teljességéhez. Földi korlátoktól szabad, megdicsőült testben ment fel a mennybe. Ott ül az Atya jobbján, mint felmagasztalt Urunk, ahol közbenjár érettünk míg minden ellensége lába alá nem vettetik.
/2/ Vissza fog térni, hogy megítélje az embereket, és minden térd meghajol majd előtte és minden nyelv vallani fogja, hogy Jézus Krisztus úr, az Atya Isten dicsőségére.
/III./ Mt 1,21; 20,28; 25,31-32; 26,27-28. 38; 27,35. 59-60; 28,5-6; Mk 16,19; Lk 1,27. 31. 35; 19,10; 24,1-7. 39; Jn 1,1-2.10. 14; 20,19.27; Csel 1,9-11; 2,24. 34; 13,37; 10,42; Róm 3,24; 5,10; 8,33-34; 9,5; 14,9-10; 1Kor 4,20; 1Kor 15; 2Kor 5,10. 18-19; Gal 4,4; Fil 2,5-11; Kol 1,20-22; 2,9; Zsid 1,1-4.6; 2,17; 9,14-15; Jel 19,13
IV. A Szentlélek
10S.§. Személye
/1/ Hisszük, hogya Szentlélek a Szentháromság harma¬dik személye. Az Atyától és a Fiútól származik, az Atyával és Fiúval egylényegű, azonos fenségű és dicsőségű, valóságos és örökkévaló Isten.
/2/ 6 Isten, aki kezdettől munkálkodott a teremtésben, az életben és az egyházban; Jézus Krisztus testet öltése és szolgálata a Szentlélek által történt. A Szentlélek állandóan kijelenti, megmagyarázza és megdicsőíti a Fiút. Vigasztal és bátorít bennünket a mi nrunk visszajöveteléig.
106.§. Műve a megváltásban
Hisszük, hogy bennünk a Szentlélek juttatja érvényre a megváltást, melyet az Atya eltervezett és megvalósított a Fiú halála, feltámadása és mennybemenetele által. Ő az, aki bűnbánatra ébreszt, újjászül, megszentel és megdicsőít bennünket. Ő a mi Urunk mindenkor jelenlévő lénye, aki lakozást vesz a hívőben, bizonyosságot ad neki és alkalmassá teszi a szolgálatra.
107.§. Viszonya az egyházhoz
Hisszük, hogy az Atya és Fiú kitöltötte a Szentlelket az egyházra. Ő az egyház élete és bizonyságtevő ereje. Isten szeretetét adja és valóságossá teszi Jézus Krisztus uralmát a hívőben: kijelentéseivel, adományaival és szolgálatával a hívők javát munkálja, építi és szaporítja az egyházat. A világhoz való viszonyában Ő az igazság Lelke, eszköze pedig az általa megvilágosított Isten Igéje.
/IV./ Mt 28,19; Jn 4,24; 14,16-17. 26; 15,26; 16,7-8. 13-15; Csel 5,34; 15,8-9; Róm 8,9. 14-16; 1Kor 3,16; 12,4-7; 2Kor 3,17-18; Gal 4,6; 2Pt 1,21
A SZENTÍRÁSRÓL
V. A Szentírás tanítása elég az üdvösséghez
108.§.
/1/ Hisszük, hogya Szentírás Isten élő szava, melyet szent emberek, a Szentlélektől indíttatva és Szentlélek ihletésére hűségesen lejegyeztek és továbbadtak, anélkül hogy bármely lényeges tanításban megváltoztatták volna.
/2/ Hiteles kijelentést ad Isten munkálkodásáról, melyet láthatunk a teremtésben, a történelemben, a mi megváltásunkban és különösképpen az Ő Fiának, Jézus Krisztusnak elküldésében.
/3/ Szentíráson az ó- és újszövetségnek azokat a kánonikus (azaz zsinórmértékül szolgáló) könyveit értjük, amelyeknek tekintélye felől az egyházban sohasem kételkedtek.
/4/ Hisszük, hogy az írott Ige tökéletesen kijelenti Isten akaratát az emberrel kapcsolatban;. mindazt, ami az üdvösséghez és a keresztyén élethez szükséges; így senkitől sem kívánható, hogy azt, ami abban nem található vagy azzal össze nem egyeztethető, hittételként elfogadja vagy az üdvösséghez szükségesnek tartsa.
/V./ 5Móz 4,2; 12,32; 28,9; Zsolt 19,7-11; Mk 7,7; Jn 5,3-9; 14,26; 17,17; Róm 15,4; Gal 1,8; 1Tess 2,13; 2Tim 3,1-17; Zsid 4,12; Jak 1,21; 2Pt 1,19.
VI. Az ószövetség
109.§.
/1/ Hisszük, hogy az Ószövetség nem ellenkezik az Újszövetséggel, mert hiszen mind az ó-, mind az Újszövetség örök életet kínál az emberiségnek Krisztus által. Ezért helytelenül vélekednek, akik azt képzelik, hogy az ószövetségi atyák csak ideigvaló ígéretekben reménykedtek.
/2/ Az ószövetség csak az Újszövetség világosságában érthető meg helyesen.
/3/ Jóllehet, a Törvény, melyet Isten Mózes által Izráel népének adott, istentiszteleti szokásokés szertartások tekintetében a keresztyének számára nem kötelező, azonban az úgynevezett erkölcsi parancsolatok iránti engedelmesség alól egyetlen keresztyén ember sincs felmentve.
/4/ Az ószövetség kánonikus, szent könyvei a következők: Mózes öt könyve, Józsué könyve, Bírák könyve, Rút könyve, Sámuel két könyve, Királyok két könyve, Krónika két könyve, Ezsdrás könyve, Nehémiás könyve, Eszter könyve, Jób könyve, Zsoltárok könyve, Példabeszédek, Prédikátor könyve, Énekek Éneke, Ésaiás könyve, Jeremiás könyve, Jeremiás Siralmai, Ezékiel könyve, Dániel könyve, Hóseás könyve, Jóel könyve, Ámós könyve, Abdiás könyve, Jónás könyve, Mikeás könyve, Náhum könyve, Habakuk könyve, Sofoniás könyve, Aggeus könyve, Zakariás könyve, Malakiás könyve.
/VI./ És 53,6; Mt 5,17-19. 21-44; 22,34; Lk 10,25-28; 24,27. 44-46; Jn 5,39. 46-47; Csel 10,43; 24,14; Róm 15,8; 2Kor 1,20; 3,14-16; Gal 5,3-4; 1Tim 2,5; Zsid 10,1; Jak 1,25; 1Pt 1,10-12; 1Jn 2,3-4. 7.
VII. Az Újszövetség
110.§.
/1/ Hisszük, hogy az újszövetség beteljesíti és megmagyarázza az Ószövetséget. Ebben jelenti ki magát Isten Jézus Krisztusban és a Szentlélekben. Ez Isten végső szava az emberrel, bűnével és megváltásával, a világgal és az utolsó dolgokkal kapcsolatban.
/2/ Az újszövetség könyvei: Máté Evangéliuma, Márk Evangéliuma, Lukács Evangéliuma, János Evangéliuma, Apostolok Cselekedetei, Pál apostol levele a Rómaiakhoz, a Korintusbeliekhez írt két levele, Galáciabeliekhez, Efézusbeliekhez, Filippibeliekhez, Kolossébeliekhez írt levele, Tessalonikabeliekhez, Timóteushoz írt két-két levele, Titushoz, Filemonhoz írt levele, a Zsidókhoz írt levél, Jakab levele, Péter két levele, János három levele, Júdás levele, János Jelenésekről szóló könyve.
/VII./ Mt 24,35; Mk 8,38; Jn 14,24; Zsid 2,1-4; 2Pt 1,16-21; 1Jn 2,2-6; Jel 21,5; 22,19.
AZ EMBERRŐL
VIII. Szabad akarattal rendelkező személy
111.§.
/1/ Hisszük, hogy Isten saját képére teremtette az embert, ártatlannak, szabad akaratúnak; aki felelősséggel választhatott a jó és rossz, igazság és hamisság között.
/2/ Adám bűne miatt leszármazottai romlott természetet örökölvén, születésüktől fogva hajlamosak a bűnre. A maguk természetes ereje és cselekedetei által képtelenek helyreállítani kapcsolatukat Istennel, és cselekedni azt, ami Isten előtt kedves, hacsak előzőleg Isten Krisztusban való kegyelmével segítségükre nem siet, hogy a jót akarják és véghezvihessék.
/VIII./ 1Móz 1,27; Zsolt 51,5; Jer 10,23; Jn 6,44. 65; 15,5; Róm 5,6. 17-19; 7,18; 8,7; 1Kor 15,10; Ef 2,1. 5. 8-10; Fil 2,13.
IX. Az eredendő bűn
112.§. Hisszük, hogy az eredendő bűn nem Adám követésében rejlik, hanem Adámtól természetes úton származott minden embernek vétkében és természeti romlottságában jelen van, minek folytán az eredeti igazságosságtóI mindenki nagyon messze eltávolodott és természete szerint állandóan a rosszra hajlik.
/IX./ 1Móz 5,3; Jób 14,4; Jer 17,9; Mk 7,21-22; Róm 3,10; 5,12. 18-19; 8,7.
X. Az élet és szeretet törvénye
113.§. Hisszük, hogy Isten törvénye minden emberi életre, személyre és közösségre két isteni parancsolatban foglalható össze: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és szeresd felebarátodat, mint magadat." Ezek a parancsolatok kifejezik, mi válik leginkább javára az embernek Istennel, az emberekkel és a társadalommal való kapcsolatában. Meghatározzák az emberi kötelesség alapelveit az egyén és a közösség vonatkozásában. Kinyilvánítják, hogy Isten mindenek felett való Úr. Ezért az ember teljes engedelmességgel tartozik Istennek a személyes, közösségi és társadalmi cselekedeteiben egyaránt. Mivel minden ember az Ö képére teremtetett, ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik nemre, fajra és színre való tekintet nélkül. Tehát törekednie kell arra, hogy mindenki számára biztosítsák a tiszteletet személye, jogai és boldogulása iránt, az erkölcsi törvény adta jogokon belül.
/X./ Mt 22,35-40; Jn 15,17; Gal 3,28; 1Jn 4,19-21.
XI. A jó cselekedetek
114.§.
/1/ Hisszük, hogya jó cselekedetek bűneinkért engesztelést nem szerezhetnek, s az isteni ítélet szigorú mértéke alatt meg nem állhatnak, mindazonáltal mint a Jézus Krisztusban való hit gyümölcsei mégis kedvesek Isten előtt, és az Ö tetszésére szolgálnak. Az élő, igazi hitből oly szükségszerűen fakadnak, hogy róluk az élő hit éppúgy felismerhető, mint gyümölcseiről a fa.
/2/ úgynevezett fölösleges, vagyis az Isten parancsolatain túlmenő jó cselekedetekről nem lehet szó istentelen felfuvalkodottság nélkül, mert ezzel azt állítják emberek, hogy nemcsak azt adják meg Istennek, ami kötelességük, hanem többet tesznek az Ő jótetszésére, mint amivel tartoznak, holott Krisztus világosan mondja: "Ha mindazokat megcselekedtétek, amik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy haszontalan szolgák vagyunk."
/XI./ Jób 9,2-3; Mt 3,10; 5,16; 7,16-20; Lk 17,10; Jn 15,8; Róm 3,20. 27-28; 4,2. 4-6; 11,35; 1Kor 9,16; Ef 2,10; Fil 1,11; 2Tim 1,8-9; Tit 3,5; Zsid 13,16; Jak 2,18. 22. 26.
A MEGVÁLTÁSRÓL
XII. Krisztusnak a keresztfán véghezvitt egyetlen áldozata
115.§. Hisszük, hogy Jézus Krisztus egyszer hozott engesztelő áldozata tökéletes váltság, kiengesztelés és elégtétel az egész világ összes bűneiért, mind az eredendő, mind a cselekedeti bűnért. Nincs is ezen az egyetlenegyen kívül semmiféle más engesztelő elégtétel a bűnökért.
/XII./ Lk 24,46-48; Jn 3,16; Csel 4,12; Róm 5,8-11; Gal 2,16; 3,2-3; Ef 1,7-8; 2,13; Zsid 7,23-27; 9,11-15. 24-28; 10,8-14. 18.
XIII. új élet Krisztusban
116. §.
/1/ Hisszük; hogy Istennek Jézus Krisztusban elvégzett megváltó munkája által van lehetőségünk új életre és valóságos kapcsolatra Istennel. Isten a Szentlélek által tesz bennünket az új élet részesévé. Amikor megbánjuk bűneinket és hittel válaszolunk kegyelmére, akkor kapcsolatba kerülünk vele.
/2/ Az új élet kezdetéről és az abban való megmaradásól elsősorban a megigazulás, újjászületés és az örökbefogadás beszél.
117.§. A megigazulás
/1/ A megigazulás, mint korabeli jogi meghatározás azt hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztusban való új kapcsolatunkért igaznak nyilváníttatunk és szabaddá válunk mind a bűntől, mind annak büntetésétől.
/2/ Nem a mi cselekedeteinkért és érdemeinkért igazulunk meg Isten előtt, hanem csakis a mi Urunknak és Udvözítőnknek Jézus Krisztusnak érdeméért hit által. Ezért nagyon üdvös és vigasztalással teljes az a tanítás, hogy egyedül hit által igazulunk meg.
118.§. Az újjászületés
/1/ Az újjászületés fogalma az emberi élet kezdetének hasonlatával fejezi ki, hogy Krisztusban való új kapcsolatunk által valóságosan új életünk van és új lelki természetünk, amely képes hitre, szeretetre és Jézus Krisztusnak, Urunknak való engedelmességre.
/2/ A hívő újonnan született, új teremtés, a régi elmúlt, új élet kezdődött.
119.§. örökbefogadás
/1/ Az örökbefogadás a fiúi kapcsolat kifejezése. Arra utal, hogy Krisztusban való új kapcsolatunk által szeretett gyermekeivé lettünk az Atyának és felszabadultunk a bűn és Sátán uralma alól.
/2/ A Lélek ad bizonyosságot a hívő embernek arról, hogy ő Isten gyermeke.
/XIII./ Jn 1,12-13; 3,3-8; Csel 13,38-39; Róm 8,15-17; Ef 2,8-9; Kol 3,9-10; Zsolt 32,1-2; Csel 8,37; 10,43; 13,39; 15,11; 16,31; Róm 3,21-28; 4,2-5; 5,1-2. 8-9; 1Kor 6,11; Ef 2,8-9; Fil 3,9; Ez 36,26-27; Jn 5,24; Róm 6,4; 2Kor 5,17; Ef 4,22-24; Kol 3,9-10; Tit 3,4-5; 1Pt 1,23; Róm 8,15-17; Gal 4,4-7; Ef 1,5-6; 1Jn 3,1-3.
XIV. A teljes megszentelődés
120.§.
/1/ Hisszük, hogya teljes megszentelődést a Szentlélek munkálja az újjászületést követően, melynek eredményeként a teljesen odaszánt életű hívő ember a Krisztus engesztelő vérében való hit által egyre inkább megtisztul minden belső bűntől és megerősödik a szolgálatra. Az ebből következő kapcsolatról bizonyságot tesz a Szentlélek, és azt a hit és engedelmesség tartja fenn.
/2/ A teljes megszentelődés képessé teszi a hívőt arra, hogy szeresse Istent teljes szívéből, teljes lelkéből, teljes elméjéből és minden erejéből, és felebarátját mint önmagát; és felkészíti őt a kegyelemben való növekedésre.
/XIV./ 3Móz 20,7-8; Jn 14,16-17; 17,19; Csel 1,8; 2,4; 15,8-9; Róm 5,3-5; 8,12-17; 12,1-2; 1Kor 6,11; 12,4-11; Gal 5,22-25; Ef 4,22-24; 1Thess 4,7; 5,23-24; 2Thess 2,13; Zsid 10,14.
XV. A helyreállítás
121.§.
11/ Hisszük, hogy a keresztyén megmaradhat Jézussal, Urával és Megváltójával való egyre erősödőbb kapcsolatban. De meg is szomoríthatja Szentlelket anélkül, hogy visszatérne a bűn uralma alá. Ha ilyen előfordul, alázatosan el kell fogadnunk a Szentlélek helyreigazítását, bízva Jézus támogatásában, és vissza kell állítanunk az úrral való kapcsolatunkat.
/2/ A meg.igazulás után szándékosan elkövetett bűn nem feltétlenül a Szentlélek ellen való megbocsáthatatlan vétek. Ezért nem vitat juk el a bűnbánat lehetőségét azoktól, akik ismét bűnbe estek. A Szentlélek elnyerése után is megtörténhet, hogy eltántorodunk az elnyert kegyelemtől és vétkezünk, de Isten kegyelme újra felemelhet és megújíthat. Ezért egyaránt tévelyegnek azok, akik azt állítják, hogy amíg a földön élnek már többé nem vétkezhetnek, de azok is, akik az igazán megtérőktől megtagadják a bűnbánat lehetőségét.
/3/ A bűnbocsánat azonban nem ad szabadságot a hívőnek arra, hogy vétkezzen és elhárítsa bűne következményét. Isten felelősséget és hatalmat adott az egyháznak arra, hogy helyreállítsa a bűnbánó hívőt szeretetteljes intéssel, tanáccsal és visszafogadással.
/XV./ Zsolt 95,7-11; Jer 3,22; Mt 12,31-32; 18,21-22; 24,12; Róm 6,1-2; Gal 5,4-7; 6,1; Ef 4,7-15; 5,14; 1Jn 1,8-9; 2,1-2; 5,16-17; Jel 2,4-5, 3,19-20.
AZ EGYHÁZRÓL
XVI. Az egyház
122.§.
/1/ Hisszük, hogy az egyházat Isten teremtette, s az egyház Isten népe. Jézus Krisztus az egyház Ura és feje, a Szentlélek pedig élete és ereje.
/2/ Jellemző rá, hogy isteni és emberi, mennyei és földi, tökéletes és esendő egyaránt. Az egyház szervezet, nem pedig megváltoztathatatlan intézmény.
/3/ Krisztus látható egyháza a hívők közössége, melyben Isten Igéjét tisztán, Isten Lelke által hirdetik, és a szentségeket mindazzal együtt, ami azokhoz hozzátartozik, Krisztus rendelése szerint, helyesen szolgáltatják ki.
/4/ Egyházunk célja, hogy olyan legyen, amilyennek Jézus Krisztus egyházának lennie kell a földön. Ezért tagjai hitével és életével kapcsolatban sajátos követelményei vannak. Elvárásaiban törekszik Krisztus dicsőségére és Isten írott Igéje iránti engedelmességre.
/XVI./ Mt 13,38a; 16,15-18; 18,17; Csel 2,41-47; 9,31; 12,5; 14,23-26; 15,22; 20,28; 1Kor 1,2; 2,13; 11,23; 12,8. 28; 16,1; Ef 1,22-23; 2,19-22; 3,9-10; 5,22-23. 27; Kol 1,18; 1Tim 3,14-15.
XVII. Az istentisztelet nyelve
123.§. Hisszük, Isten Igéje alapján és a korai egyház szokásainak ismeretében, hogy a nyilvános istentiszteleten igehirdetés, imádság és a szentségek kiszolgáltatása alkalmával olyan nyelvet kell használnunk, amelyet az emberek megértenek. Isten Igéje anyanyelven és érthetően hangozzék!
/XVII./ Neh 8,5. 6. 8; Mt 6,7; Csel 2,4-11; 1Kor 14,2-28.
XVIII. A szentségek
124.§.
/1/ Hisszük, hogy a Krisztus által rendelt szentségek (sákramentumok) nem csupán a keresztyén hitvallás ismertetőjelei, sőt inkább Isten kegyelmének és irántunk való jóakaratának határozott bizonyságai és hathatós jelei, melyek által láthatatlanul bennünk munkálkodik, s benne való hitünket nemcsak éleszti, hanem meg is erősíti.
/2/ Krisztus Urunk két szentséget rendelt az evangéliumban: a keresztséget és az úrvacsorát.
/3/ A másik öt úgynevezett sákramentum, mint a bérmálás, a bűnbánat, a papi rend, a házasság és az utolsó kenet evangéliumi szentségeknek nem tekinthetők, mivel ezek részint az apostolok elferdült utánzásából, részint a Szentírásban az életre adott utasításokból eredtek, melyeket a Biblia helyesel ugyan, de mégsincs a keresztséggel és az úrvacsorával azonos szentségi jellegük, aminthogy még a bűnbánatnak sincs valamilyen látható jegye vagy Istentől rendelt szertartása.
/4/ A szentségeket Krisztus nem azért rendelte, hogy azokat látványossággá tegyük vagy körülhordozzuk, hanem hogy méltó módon éljünk velük.
/5/ Csak azoknál van üdvös hatásuk, akik méltóképpen veszik azokat, akik pedig méltatlanul veszik, azok mint Pál apostol mondja, ítéletet vonnak magukra.
125.§. A keresztség
/1/ Hisszük, hogy a vízkeresztség az egyház olyan szentsége, amit Urunk rendelt, és kifejezi Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadását. Keresztségben nem részesült felnőtt hívőnek akkor szolgáltat juk ki, amikor megvallja hitét Jézus Krisztusban, mint Megváltójában.
/2/ A keresztség a kegyelem új szövetségének jele, amint a körülmetélés volt a jel az Ószövetségben, és mivel elismerjük, hogy a gyermekek is benne vannak az engesztelésben, azt tartjuk. hogy ők is megkeresztelhetők a szülők vagy gyám kívánságára, akiknek biztosítaniuk kell, hogy keresztyén nevelésben részesítik őket.
/3/ A tagfelvételnél testvéreink megismétlik a keresztségi fogadalom szövegét, ezzel tesznek bizonyságot arról, hogy tudatosan vállalják annak tartaimát.
126.§. Az úrvacsora
/1/ Hisszük, hogy az úrvacsora nem csupán a keresztyének egymás iránti kölcsönös testvéri szeretetének a jele, hanem a Krisztus halála által való váltságunk szentsége is. Azok számára, akik szabályszerűen, méltóképpen és hittel veszik, a kenyér, amelyet megtörünk a Krisztus testével való összetartozást, hasonlóképpen a pohár, amelyet megáldunk, a Krisztus vérével való közösséget jelenti.
/2/ Az átlényegülés tana, vagyis a kenyérnek és a bornak az oltári szentségben történő lényegi átváltozása, nem bizonyítható a Szentírásból, hanem azzal határozottan ellenkezik, és sok babonára ad alkalmat.
/3/ Krisztus teste az úrvacsorában csak mennyei és lelki módon adatik, csak így vesszük és esszük azt. Az eszköz pedig, amellyel az úrvacsorában Krisztus testét vesszük és esszük: a hit.
/4/ Krisztus rendelése szerint az úrvacsora szentségét nem kell őrizni, körülhordozni, felmutatni, sem pedig imádni.
/5/ Az úr poharát nem szabad megvonni a laikusoktói, mert Krisztus rendelése és parancsolata szerint az úr szentségének mindkét részét egyformán ki kell szolgáltatni minden keresztyénnek.
/XVIII./ Mt 15,9; 26,26-28; 28,19; Mk 10,13-16; 14,22-24; Lk 18,15-17; 22,17-20; Jn 3,5; 6,53-58. 63; Csel 2,38. 41. 46; 8,12-17; 9,18; 11,14;16,15. 32-33; 18,8; 19,5; 22,16; Róm 2,28-29; 4,11; 6,3-14; 1Kor 5,7-8; 7,14; 10,3-4. 10. 16-17; 11,20. 23-26. 29; 12,13; Gal 3,27-29; Fil 3,3; Kol 2,11-12; Tit 3,5.
XIX. Egyházi szokások és szertartások
127.§.
/1/ Hisszük, hogy a helyesen gyakorolt szertartások hitünket jobban a láthatatlan Istenséghez kötik.
/2/ Nem okvetlenül szükséges, hogy az egyházi szokások és szertartások mindenütt azonosak vagy teljesen hasonlóak legyenek, mert ezek mindenkor különbözők voltak, s országok, korok és hagyományok különbözősége szerint meg is változhatnak. Csak semmit, ami Isten Igéjével ellenkezik, ne vezessünk be.
/3/ Aki pedig önkényesen, szándékosan és nyilvánosan megsérti azokat az egyházi szokásokat és szertartásokat, melyek Isten Igéjével nem ellenkeznek és az egyházi felsőbbség helyeslése és rendelkezése szerint valók, azt a többiek elrettentésére nyilvánosan meg kell feddeni, mert vétett az egyház közrendje ellen és megsebezte az erőtlen testvérek lelkiismeretét.
/4/ Bármely helyi gyülekezetnek vagy országos egyháznakjogában áll a pusztán emberi tekintélyen nyugvó egyházi szokások vagy szertartások bevezetése, megváltoztatása vagy eltörlése, csak azok "mindenek épülésére legyenek".
/5/ Az olyan szokások, melyek nem a Szentírás bizonyságain alapulnak, sőt Isten Igéjével ellenkeznek, mint például a képeknek és ereklyéknek tisztelete és imádása, valamint a szentek segítségül hívása stb., az egyházban nem vezethetők be.
/XIX./ Mt 4,10; Lk 5,20; Jn 8,36; Róm 14,1. 4. 5. 15-17; 1Kor 1,10; 12,25; 14,26; Gal 5,1-13; 2Thess 3,6.14; 1Tim 1,4-6; 2,5; Zsid 9,14; 1Pt 2,16; 1Jn 1,9; 2,1.
XX. A lelkészek házassága
128.§. Hisszük, hogy szabad a lelkészeknek is éppúgy mint minden más keresztyénnek belátásuk szerint házasságot kötni, ha ezt az istenfélő életre nézve hasznosabbnak ítélik. Nincs olyan isteni rendelkezés, amely a lelkészektől azt kívánná, hogy akár nőtlenséget fogadjanak, akár a házasságtól tartózkodjanak.
/XX./ 1Móz 2,18-24; Mt 8,14; Mk 1,30; Csel 21,9; 1Kor 9,5; 1Tim 4,3; Tit 1,5-6.
AZ UTOLSÓ DOLGOKRÓL
XXI. Isten országa
129.§.
/1/ Hisszük, hogy Isten országa a Szentírás egyik kiemelkedő üzenete, amely megmutatja a hívők feladatait és reménységét.
/2/ Jézus Krisztus kijelentette, hogy Isten országa létezik. Most mint Isten uralma valósul meg a hívők szívében és életében.
/3/ Az egyház imádságával, példájával és az evangélium hirdetésével az úr eszköze Isten országának építésében.
/4/ Isten országa ugyanakkor jövőbeni dolog is, és összefüggésben van Krisztus visszajöveteléveI, amikor a lét jelenlegi formája megítéltetik; Krisztus ellenségei legyőzetnek; Isten uralma mindenre kiterjed, s úgy az anyagra nézve, mint erkölcsi téren az egész teremtett világon megújulás következik be; és a megváltottak reménysége beteljesedik.
/XXI./ Mt 6,10.19-20; 24,14; Csel 1,8; Róm 8,19-23; lKor 15,20-25; Fil 2,9-10; lThess 4,15-17; 2Thess 1,5-12; 2Pt 3,3-10; Jel 14,6; 21,3-8; 22,1-5. 17.
XXII. Krisztus visszajövetele
130.§. Hisszük, hogy Krisztus visszajövetele biztos, és bármikor bekövetkezhet. Azonban nem adatott meg nekünk, hogy tudjuk annak óráját. Visszajövetelekor beteljesít minden jövendölést, ami a gonoszság feletti végső győzelmére vonatkozik. A hívők készenlétben és teljes odaszánással várakoznak e megígért örömteli pillanatra.
/XXII./ Mt 24,1-51; 26,64; Mk 13,26-27; Lk 17,26-37; Jn 14,1-3; Csel 1,9-11; lThess 4,13-18; Tit 2,11-14; Zsid 9,27-28; Jell ,7; 19,11-16; 22,6-7. 12. 20.
XXIII. Feltámadás
131.§. Hiszünk abban, hogy mind a gonoszok, mind az igazak testben feltámadnak a halálból, azok akik a jót cselekedték, az élet feltámadására, akik a gonoszságot cselekedték, a kárhozat feltámadására. A feltámadott test valódi, de lelki test, melyben a személyiség teljes és felismerhető lesz. Krisztus ígérete és feltámadása a biztosíték arra, hogy azok, akik őbenne vannak, az életre támadnak fel.
/XXIII./ Jn 5,28-29; lKor 15,20. 51-57; 2Kor 4,13-14.
XXIV. Ítélet
132.§. Hisszük - az evangélium szerint -, hogy Isten rendelt egy napot, amelyen igazságban megítéli a világot és az ember élete folyamán elkövetett tetteit.
/XXIV./ Mt 25,31-46; Lk 11,31-32; Csel 10,42; 17,31; Róm 2,15-16; 14,10-11; 2Kor 5,6-10; Zsid 9,27-28; 10,26-31; 2Pt 3,7.
XXV. Végső sors
133.§.
/1/ Hisszük, hogy az ember örökkévaló sorsát Isten kegyelme és az ember erre adott válasza határozza meg, nem pedig Isten önkényes végzése.
/2/ Azok számára, akik bíznak benne és engedelmesen követik Jézus Krisztust, mint Urukat és Megváltójukat, van menny, ahol az örök dicsőség és Krisztus jelenlétének áldása élvezhető. De azok részére, akik végül nem bánják meg bűneiket és engedetlenségben maradnak, van pokol, ahol örök kárhozatban és Istentől elválasztva élnek.
/XXV./ Mk 9,42-48; Jn 14,3; Zsid 2,1-3; Jel 20,11-15; 21,22-27.
C. KERESZTYÉN KÖZÖSSÉG
I. A gyülekezeti élet fontossága
200.§.
/1/ Célunk, hogy minden gyülekezetünkben biztassuk, fejlesszük és fenntart suk a eghitt, gondoskodó testvéri közösséget.
/2/ Gyermekeit Isten az Ige és a Szentlélek által való személyes vezetés mellett, a gyülekezet közösségében hívja el, újítja meg, neveli és formálja egymás iránti engedelmességben és szolgálatban. Az Újszövetség tanítása szerint a hívők mindig szoros közösségben éltek egymással. Isten a lelki ajándékokat is a gyülekezet építésére adja.
/3/ A lelkipásztor és a gyülekezet kölcsönös figyelmet tanúsítson egymás iránt, hogy mindenki felismerhesse ajándékait mind az adottság, mind a szolgálat területén. A lelkész és a gyülekezet közösen alakítsák ki azokat a lehetőségeket, amelyek között a testvéri közösséget ápolhatják a gyülekezetben. Gondoljunk arra, hogy a világot nemcsak az nyeri meg, ha hirdettetik az evangélium, hanem az is, ha az emberek meleg, megmentő szándékú testvéri közösséget találnak.
/4/ Mivel egészséges fejlődés a lelki életben nem lehetséges gyülekezeti közösség nélkül, ezért az Ige alapján nem helyeselhetjük azt a felfogást, amely szerint egyesek - azon a címen, hogy mindenkivel közösséget vállalnak - egyetlen gyülekezethez sem csatlakoznak. Az ilyenek, miközben gyülekezetek felett álló, érett hívőknek tartják magukat, sehol sem vállalnak terhet, nem vetik magukat gyülekezeti fegyelem alá, lelki élősdiekké válnak, hajlamosak a szeretetlen ítélkezésre, s a szakadás lelke alkalmas eszközt találhat bennük a gyöngék elbizonytalanítására, a közösség bomlasztására.
/2/ Csel 4,32kk; 1Kor 12,26kk; Jak 5,13-16.
/3/ Csel 20,28.
/4/ Csel 20,29-30; Gal 2,4-5; Júd 4,12. 13. 16. 19.
201.§. Isten Lelke minden hívő ember számára kijelöli a lelki otthont. A Lélek azonban nem vakon vezet, hanem többnyire úgy, hogy megvilágosítja előttünk az utat. Ha kétséges számunkra, hogy melyik közösségben jelölte ki Isten lelki otthonunkat, erre nézve segítséget nyújtanak az alábbi szempontok.
Isten abban a gyülekezetben akar látni bennünket:
1. Melyben az igehirdetés
a. leleplezi rejtett és titkolt bűneinket és Isten iránti engedetlenségünket,
b. meggyőz a Jézus Krisztus váltságában való hitre és a neki való engedelmességre,
c. erőt, örömöt és világosságot ad a további hitélethez.
2. Amelyben szigorúan megítélik a bűnt, de szeretik a bűnöst és törődnek vele.
3. Ahol keresztyén szolgálat, szeretet és testvéri közösség van.
4. Amelyiknek életével, tanításával és célkitűzéseivel azonosítani tudjuk magunkat.
II. A gyülekezeti tagság
202.§.
/1/ Aki egyházunk tagja szeretne lenni belső meggyőződésből, annak önként kell kérnie felvételét.
/2/ Ha valaki őszintén törekszik arra, hogy megmeneküljön Isten eljövendő haragja elől, megszbaduljon minden bűntől, és kész elfogadni a testvéri intést, az próbatagnak felvehető. A próbatagság addig tart, arníg a gyülekezet a próbatag életét megismeri, szándékának tisztaságáról meggyőződik, és a próbatag a rendes tagságra lelkileg megérik.
203.§.
/1/ Rendes tagnak felvehető az, aki
a. hisz Jézus Krisztus engesztelő áldozatában
b. és az Ő segítségével bűneitől elfordul,
c. elkötelezte magát Jézus Krisztus követésére,
d. egyetért az egyház hitágazataival, egyházrendjével és általános szabályaival,
e. s ennek megfelelően él.
/2/ A tagság egyéb feltételeit és az azzal kapcsolatos rendelkezéseket a Szervezeti Szabályzat és a Liturgia tartalmazza.
III. Keresztyén növekedési csoportok (osztályok)
204.§.
/1/ A keresztyén növekedési csoportokat azért szükséges kialakítani a gyülekezetben, hogy gondosan ügyelhessünk tagjaink lelki életére, és nagyobb lehetőséget adhassunk a keresőknek Krisztus titkainak megismerésére. Az ideális csoportlétszám legfeljebb 12 fő. A vezetőt a lelkész jelöli ki. A csoportok alkalmas helyen, rendszeres terv szerint találkozzanak.
/2/ A csoportösszejöveteleken elsősorban elmélyült imaközösség ápolására és a Szentírás tanulmányozására kell a rendelkezésre álló időt felhasználni. Oe a csoport tagjai beszéljék meg szükségeiket is, törekvéseiket, győzelmeiket, és ápolják a közösséget a keresztyén szeretetben.
205.§. A csoportok vezetőit gondosan kell kiválasztani. Az egyház tagjai legyenek, a keresztyén hitben és tapasztalatban érettek, ismerniük kell a Szentírást, és az egyház tanításával és gyakorlatával egyet kell érteniük. A csoport- vagy osztályvezető kötelessége:
1. Osztályának minden tagját hetenként legalább egyszer látnia kell azért, hogy
a. megállapítsa, miképpen fejlődik a hitéletben,
b. tanácsot és helyreigazítást adjon, vigasztaljon, intsen, aszerint amint éppen szükséges,
c. átvegye azt, amit a tag a gyülekezet és a szegények számára ad.
2. A lelkipásztorral hetenként legalább egyszer találkozik, hogy
a. jelentést tegyen a betegekről, valamint azokról, akik rendetlen életet folytatnak és nem fogadják el az intést,
b. osztálya tagjaitól az elmúlt héten átvett önkéntes adományokat átadja.
IV. Általános szabályok
206.§. Azokkal szemben, akik közösségünkhözcsatlakozni kívánnak, először csupán egy feltételt szabunk: akarjanak az eljövendő harag elől menekülni és a bűntől való megváltásban részesülni. Ahol ez a vágy megvan a szívben, ott látható lesz annak gyümölcse.
a. A rossz, amit kerülnünk kell
207.§. Elvárjuk tehát mindazoktól, akik közösségünk tagjai akarnak lenni és maradni, hogy hívő életük komolyságát a következőkben mutassák meg: Semmi rosszat nem cselekednek, és kerülnek minden gonoszt, különösen a következő igen gyakran előforduló bűnöket:
/1/ Isten nevének hiábavaló említése,
/2/ az Úr napjának megszegése adás-vevés vagy olyan munka által, amely hétköznapon is végezhető lenne,
/3/ olyan cselekedetek, amelyekről tudjuk, hogy nincsenek Isten dicsőségére,
/4/ olyan élvezetek és szórakozások, amelyekkel nem élhetünk az Úr Jézus nevében,
/5/ olyan énekek éneklése, könyvek olvasása vagy más úgynevezett kultúrélmények, amelyek nincsenek Isten dicsőségére,
/6/ részegség; szeszes italok eladása vagy vevé sekivéve a betegség esetét,
/7/ szeretetlen vagy hiábavaló fecsegés, különösen a felsőbbség vagy a lelkipásztorok rosszindulatú megszólása,
/8/ olyan bánásmód másokkal, amilyet önmagunknak nem kívánnánk,
/9/ rabszolgatartás, rabszolgák vétele és eladása, a kizsákmányolás bármilyen formája és az emberi méltóság megalázása,
/10/ verekedés, perpatvar, veszekedés, testvérrel való pereskedés, gonoszságnak gonoszsággal, gyalázkodásnak gyalázkodással való viszonzása,
/11/ földi kincsek gyűjtése,
/12/ ékszerek és drága ruhák viselése a hiúság táplálására,
/13/ elpuhulás, a testnek a szükségesen túli ápolása,
/14/ uzsorakamatra kölcsönzés,
/15/ kölcsönkérés vagy áru vásárlása hitelbe, ha nem áll fenn a visszafizetés valószínűsége,
/16/ olyan áruk vétele és eladása, amelyekért nem fizették meg a vámot,
/17/ az áru hamis feldicsérése nagyobb haszon kedvéért, mások jóhiszeműségének és tudatlanságának kihasználása.
b. A jó, amit tennünk kell
208.§. Elvárjuk továbbá mindazoktól, akik közösségünkben kívánnak maradni, hogy az üdvösséghez való állhatatos ragaszkodásukat bizonyítsák be azzal is, hogy anyagi helyzetükhöz mérten minden tekintetben jót cselekszenek, minden alkalommal irgalmasságot gyakorolnak, minden lehetőséget felhasználnak, hogy felebarátaik hasznára legyenek.
/1/ Testi vonatkozásban: anyagi erejükhöz mérten táplálják az éhezőt, ruházzák a mezítelent, meglátogatják és segítik a betegeket és foglyokat.
/2/ Lelki vonatkozásban: mindazokat, akikkel kapcsolatba kerülnek oktatják, figyelmeztetik és intik, miközben lábbal tiporják azt a rajongó tant, mely szerint csak akkor kell jót tenni, ha szívünkben erre külön indíttatást érzünk.
/3/ Jót cselekszenek különösen hittestvéreikkel vagy azokkal, akik komolyan vágyakoznak arra, hogy azzá legyenek, olymódon, hogy üzletkötésben előnyben részesítik őket, egymástól vásárolnak, a gazdasági életben kisegítik egymást, annál is inkább, mert a világ is szereti az övéit, csakis őket szereti.
/4/ Szorgalmasak és takarékosak, hogy az evangélium meg ne csúfoltassék.
/5/ Kitartással futják meg az előttük lévő küzdőteret, miközben megtagadják önmagukat, naponként felveszik a keresztet, készek Krisztus gyalázatát hordozni, a világ szemetjévé és söpredékévé lenni, és eltúrik, hogy az emberek alaptalanul minden módon gonoszt mondjanak róluk az Úrért.
/5/ Mt 5,11; Lk 9,23; 1Kor 4,13; Zsid 11,26; 12,1.
c. Amire még ügyelnünk kell
209.§. Elvárjuk végül mindazoktól, akik közösségünkben maradni kívánnak, hogy üdvösségre való törekvésüket mutassák meg harmadszor az Isten által rendelt kegyelmi eszközök, elsősorban a következők igénybevétele által:
/1/ részt vesznek a nyilvános istentiszteleten,
/2/ hallgatják Isten Igéjét akár olvassák, akár magyarázzák azt,
/3/ élnek az úrvacsorával,
/4/ gyakorolják a közös, családi és magánimádságot,
/5/ kutatják a Szentírást,
/6/ gyakorolják a böjtöt vagy önmegtartóztatást.
210.§. Ezek egyházunk szabályai. Mindezek megtartására Isten tanít bennünket Igéjében, amely hitünknek és életünknek egyedüli és elégséges zsinórmértéke. Meggyőződésünk, hogy Isten Szentlelke minden igazán megtért ember szívébe beírja ezeket az elveket. Azt viszont, aki közülünk mindezt figyelmen kívül hagyja vagy rendszeresen megszegi, kísérjék figyelemmel azok, akik őrködnek és számadással tartoznak Istennek az egyes lelkekért. Meg akarjuk mutatni neki tévelygéseit, egy ideig türelemmel akarjuk őt hordozni. Viszont ha nem változik meg, nem maradhat közöttünk.
211.§. Ezeket a szabályokat, jóllehet azok kétségkívül viszszatükrözik a metodista ébredési mozgalom idejének társadalmi viszonyait - lásd például a rabszolgaság tilalmát - az egyház mégsem változtatja meg, vagy helyezi hatályon kívül, mert bennük a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben az evangélium szellemében bátran állást foglaló keresztyén ember hitvallását látja, és ezeket magára nézve ma is kötelezőnek ismeri el. Az egyház minden tagja ünnepélyesen megígéri, hogy ezeket a szabályokat megtartja.
V. A keresztyén életszemléletről
212.§. Elvárjuk mindenkitől, akit felvettünk a gyülekezet tagjává, hogy a keresztyén életmód példaképe legyen. Kerülnie kell a gonoszt minden formájában, és jót kell tennie minden lehetséges módon. A tagoknak törekedniük kell arra is, hogy az alábbi elvekhez igazodjanak.
213.§. Emberi jogok
/1/ Hisszük és állást foglalunk amellett, hogy minden ember azonos értékű nemre, fajra, színre és egyéb különbségekre való tekintet nélkül. Tiszteletben kell tartanunk minden ember jogait és igazát, bármilyen társadalomban vagyunk is polgárok.
/2/ A mi kötelességünk a következőkön alapszik: Isten a maga képére teremtette az embert, minden ember méltóságának tiszteletben tartása felől rendelkezett a törvény, amit Isten Mózes által adott, és benne van a törvény összefoglalásában, amit Jézus mondott. Jézus az emberek szükségleteit minden rendelet fölé helyezte, és ennek szolgált személyválogatás nélkül. Az Isten által elkészített megváltás minden ember számára szól a Biblia tudósítása szerint. Isten minden embert szeret. Ezt a legteljesebben Krisztusban mutatta meg a ke-reszten.
/3/ Fel kell vegyük a gondját azoknak, bárhol és bármilyen körülmények között, akiket megaláznak akár fizikailag, akár személyiségi jogaikat illetően, vagy démoni erőknek tesznek ki akár személyek, akár rendeletek által. Minden ember életének értelmet és jelentőséget kell tulajdonítanunk, amennyire erre képességet és lehetőséget kapunk Istentől. Nekünk hívőknek növekednünk kell a felelősségtudatban nemcsak mások jogait és szükségeit illetően, hanem amiatt is, mivel mi magunk is hajlamosak vagyunk az előítéletekre.
/1/ Csel 10,34-35.
/2/ Mt 19,19; Jn 3,16.
/3/ Péld 24,11; 31,8; És 1,17; 58,10kk; 1Jn 3,16.
214.§. A háború és béke kérdése
/1/ Elismerjük, hogy minden hívő ember kötelessége tiszteletben tartani a felsőbbséget, engedelmeskedni a törvényeknek, és részt venni a törvényes rend fenntartásában abban az országban, amelynek védelme alatt él. Az egyház tagjai a jó állampolgár felelősségét hordozzák, a törvényt be kell tartaniuk, és védeniük kell a békét a személyes lelkiismeret szerint.
/2/ Hisszük azonban, hogy a katonai agresszió nem védhető azzal, hogy az a nemzeti politika és stratégia eszköze. Az élet és vagyon elpusztítása, a rombolás és kegyetlenség, ami együtt jár a hadviseléssei, ellenkezik Jézus Krisztus lelkületével és elgondolásával. Ezért minden hívő ember kötelessége, hogy támogassa a békét és jóindulatot, a megértést és kölcsönös bizalmat az emberek között, és hogy türelemmel munkálkodjon a háborúról való lemondásért tárgyalások útján.
/3/ Az egyháznak mindig azokat kell támogatnia a maga befolyásával, akik azon fáradoznak, hogy kiküszöböljék a tár¬adalmi és nemzetközi igazságtalanságoknak - az emberek szívében és gondolkodásában rejlő - belső feltételeit és külső okait, amelyek háborúhoz vezetnek, és amelyek Jézus Krisztus indulatával és Lelkével ellentétben állnak. Jézus útja és a háború módszerei két különböző világhoz tartoznak.
/2/ 5Móz 20,10kk; Zsolt 34,15; 37,11. 37; Jn 14,27.
215.§. A polgári hatóságról
Minthogy nincs hatalmasság, hanem csak Istentől, minden keresztyénnek kötelessége, hogya lelkiismeretért illő tiszteletet és tartozás szerinti engedelmességet tanúsítson annak az országnak törvényesen eljáró hatóságai és törvényei iránt, amelyben él.
Róm 13,1-7.
216.§. A keresztyén állampolgár
A hívő ember Isten országának és ennek a világnak a polgára. Mindkét kapcsolatból származnak előnyei és felelősségei. Hasége elsősorban Isten felé irányul, de ez nem szabadítja fel saját hazája iránti felelőssége alól, ha ez nem ellenkezik a Szentírás világos tanításával. Imádkoznia kell minden méltóságban lévőkért, és engedelmeskednie kell minden emberi rendelésnek az Úrért. Tevékenyen részt kell vennie a polgári életben, az építő törekvések megvalósításában, fáradoznia kell a szociális és kulturális színvonal emelésén, ellent kell állnia a káros hatásoknak. A hívő ember szavazati jogával öntudatosan élhet.
1Tim 2,1-2; 1Pét 2,13.
217.§. Polgári eskütétel
/1/ Amint egyrészt elismerjük, hogy a hiábavaló és elhamarkodott esküdözést a mi Urunk Jézus Krisztus és az Ő apostola Jakab is ellenzi, másrészt azt tartjuk, hogya keresztyén vallás éppenséggel nem tiltja meg az esküt, ha az a felsőbbség rendelkezése szerint az igazság és a szeretet érdekében szükséges, csak az Ige tanítása szerint igazságos, törvényes és igaz legyen.
/2/ Az egyház a maga terül etén az esküt mindenképpen mellőzi.
Mt 5,33; Jak 5,14.
218.§. Munkavállaló és munkáltató
/1/ Minden embernek joga van a hasznos és értelmes munkavállaláshoz nemre, fajra, színre, nemzeti eredetre vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
/2/ Elismerjük a munkavállalók jogát a szerveietbe való tömörülésre, hogy így megfelelő módon keressék a körülményeik javulását munkahelyükön. Elismerjük az egyénnek azt a jogát is, hogy független maradjon ilyen szervezettől.
/3/ A hívő ember erkölcstanának elengedhetetlen tartozéka az igazságosság a munkakapcsolatok területén is. Ez hozzátartozik Isten természetéhez és ránk vonatkozó elvárásaihoz. A hívő ember igazságossága azonban sajátságos, elsősorban igazságot igyekszik cselekedni és csak másodsorban akar igazságot nyerni másoktól. Ez a szabály egyaránt alkalmazható a munkaadóra és munkavállalóra.
/4/ A hívő ember nem tekinti a vezetőt és a munkást kibékíthetetlen ellenfeleknek. Nem visz bizalmatlanságot és ellenségeskedést magával sem munkahelyére sem a tárgyalóasztalhoz. Nincs helye a keresztyén erkölcsben a kizsákmányolásnak, az emberek önző célra történó felhasználásának, sem annak, hogy úgy tekintsük a munkást, mint gazdasági eszközt. Nem a rideg ellenállás a módszere, hanem törekszik a problémák megoldására.
/5/ Tagjainknak törekedniük kell arra, hogy bizonyságtételük hatásos legyen munkahelyükön, emlékezve arra, hogya hívő munkás elsősorban Isten felé tartozik kötelességgel, és azután a munkaadója és a szervezet felé.
219.§. Sáfárkodás földi javainkkal
A Szentírás beszél a magántulajdon jogáról és felelősségéről. A hívő ember tulajdonosa vagyonának a polgári törvények előtt, de javaira úgy tekint, mint amiknek nem birtokosa hanem csak sáfára, aki számadással tartozik Istennek gazdálkodásáról. Éppen ezért bőven szolgálja vele Isten országát, és segíti a rászorulókat abból, amije van.
220.§. Az adakozás
Mint mondtuk, a keresztyén ember tudatában van annak, hogy ideje, tehetsége, pénze Istené, Uráé, és ő maga csak sáfára ezeknek a javaknak. Így az adakozás Isten gyermeke számára nem kötelesség, hanem kiváltság. Éppen ezért ne ötletszerűen adakozzunk, hanem - mint a keresztyén élet minden területén - úgy itt is törekedjünk rendszerességre és hűségre. Az úr előtti csendességben vizsgáljuk meg, mekkora az az összeg, amelyet Isten országa számára rendszeresen adhatunk.
2Kor 9,7kk; 1Tim 6,18; Zsid 13,16.
221.§. Az életvitel egyszerűsége és a mértékletesség
/1/ Bár a szokások, az ízlés és az emberi előírások korról korra változnak a világon, elismerjük, hogy vannak bizonyos szentírási elvek, amelyek irányítják a hívő embereket viselkedésükben és életmódjukban. Minden, amit veszünk, használunk vagy viselünk, eszközünk is abban, hogy másokat megnyerjünk Krisztus számára, építsük a Krisztus testét és dicsőítsük Őt. Ezek a bibliai elvek magukban foglalják az egyszerűséget, szerénységet, tisztaságot, illendőséget, alázatosságot és gazdaságosságot. A hívőnek kerülnie kell a túlzást, törekednie kell arra, hogy tiszta, rendes, vonzó és szerény képviselője legyen Krisztusnak mind a divat, mind egyéni igényei terén.
/2/ A mértékletesség a szó legtágabb értelmében a Szentírásban elrendelt keresztyén erény és abban áll, hogya testi ösztönöket, kívánságokat és vágyakat alárendeljük az értelem uralmának. Táplálkozás tekintetében bizonyos hasznos ételek és italok bölcs használata, másrészről tartózkodás bizonyos ételektől és italoktól, amelyeknek a testre való káros hatása kétségen felül áll. Amikor a szerénységre és mértékletességre intünk, emlékeztetjük tagjainkat arra a szükségre is, amelyben az emberiségnek egy jelentős része szenved.
/1/ 1Kor 11,14-15; 1Tim 2,9-10; 1Pét 3,3-5.
/2/ Gal 5,22; 2Tim 2,15; 3,2; Tit 1,6-8; 2,2-7; 2Pét 1,6.
222.§. Házasság és válás; az erkölcsi élet tisztasága
/1/ Hisszük, hogy a házasságot Isten szerezte az emberiség javára és úgy akarta, hogy a házasság egy egész életre szóló közösség legyen a férfi és a nő között. Az egyháznak nincs joga megtiltani a házasságot. A házasságban való összetartozás képét használták fel az apostolok a Krisztus és egyháza közötti szent kapcsolat szemléltetésére. Szentnek tartva a házasságot, ami a család alapja, az egyház kijelenti, hogy bármilyen önkéntes házasság előtti vagy házasságon kívüli szexuális kapcsolat, a homoszexuális kapcsolat férfiak vagy nők között vagy bármilyen együttélés férfi és nő között polgári vagy egyházi házasságkötési szertartás nélkül, az erkölcsi rend megszegése, ezért bűnös és elfogadhatatlan életmód.
/2/ Nem tilt juk meg, hogy gyülekezeti tagjaink olyan személyekkel kössenek házasságot, akik nem a mi gyülekezetünkhöz tartoznak, de hitben és istenfélelemben élnek. Óva intjük azonban őket olyanoktóI, akikről ez nem mondható el. Az Ige határozottan mondja, ne legyünk hitetlenekkel felemás igában. Ezért egyházunk az ilyen házasságot nem áldja meg, mert azt a hívő fél tudatos engedetlenségének tekinti. Álta¬ában javasoljuk mindenkinek, hogy házasságkötés előtt tánácskozzék keresztyén vezetőivel.
/3/ Az egyház - a házasságtörés esetét kivéve - gyülekezeti tagja házasságának felbontását nem ismeri el, és a lelkész nem áldja meg azt a frigyet, melyben valamely félnek elvált házastársa él. Ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra, akiknek házassága házasságtörés miatt bontatott fel, de maguk ártatlanok, sem azokra, akik ugyan elváltak, de egymással újra házasságra kívánnak lépni, vagy azokra, akik megtérésük előtt bontották fel házasságukat és léptek új frigyre.
/4/ Olyan személyeket, akik nem bibliai alapon váltak el megtérésük és taggá való jelentkezésük előtt, emiatt nem lehet eltiltani a tagságtóI, még akkor sem, ha már újra házasodtak.
/5/ Ha az egyik fél hívő, a másik hitetlen, a hívő fél emiatt nem válhat el hitetlen társától, mert a keresztyén szeretet megmentheti a hitetlent és helyreállhat az otthon egysége Krisztusban.
/6/ A homoszexualitás, mint minden szexuális elhajlás, a teremtés rendjének elferdítése, bűn, ellenkezik Isten akaratával, ahogy világosan megmondja a Szentírás. A házasság és család szentségét meg kell őrizni minden erkölcstelen viselkedéstől. A homoszexuális hajlamú személy, bármi legyen is e hajlam eredete, számadással tartozik Istennek életmódjáért. Isten megbocsátá és megszabadító kegyelme a Krisztusban elégséges a bűnbánó és szabadulásra vágyá homoszexuális számára is. Az egyház kész Isten eszközeként segítséget nyújtani a megváltozást kívánó homoszexuálisnak, a helyreállító szeretetben keresve a keresztyén életmód és életstílus rendeződését.
/1/ 1Móz 2,18; 3Móz 18; 20,10; Mt 5,28-32; 19,6; 1Móz 2,24; 1Kor 5,9-11; 6,9-16; Ef 5,21-32; Zsid 13,4; Jel 21,8.
/2/ 2Kor 6,14.
/3/ Mt 19,9kk.
/5/ lKor 7,10-15.
/6/ 3Móz 18,22; 20,13; Róm 1,27.
223.§. Az abortusz
/1/ A művi abortusz az emberi élet szándékos elpusztítása sebészi vagy más módon.
/2/ A terhesség megszakításának eldöntése egyaránt magában foglalja a lelki, erkölcsi valamint az orvosi és jogi szempontokat is. Ezért a hívők jogaikat és kiváltságaikat nem dönthetik el csupán a törvény vagy az állam engedélye vagy a biztonságos orvosi eljárás alapján.
/3/ A keresztyén erkölcs megkívánja, hogy figyelembe vegyük mind a bibliai parancsolatot, mind az emberi tényezőket, melyek között a törvényt alkalmazni kell. Az emberi élet akár születendő, akár felnőtt, akár aggkori, szent a hívő ember előtt, mivel hite szerint az élet kapcsolatban van Istennel.
/4/ Az emberi élet szándékos elpusztítása gyilkosság. Ezért a művi abortusz erkölcsileg nem igazolható, kivéve ha felelősségteljes és alkalmas személyek, hívők és szakemberek tanácsa döntött így a terhes asszony élete megmentése érdedében. Ha az abortusz a bűn leplezését, a népesedés megállítását, születésszabályozást, személyes előnyt vagy kényelmet, a szociális vagy gazdasági biztonságot szolgálja, önzőnek és rosszindulatúnak kell megítélni. Így azt Isten parancsa - "Ne ölj!" - megszegésének tekintjük.
/5/ Azt tanítjuk a Szentírás alapján, hogy a megfogant élet Isten ajándéka, jutalom. Ezért helytelenítjük a fogamzás mesterséges úton történő megakadályozását is.
/4/ 2Móz 20,13; 3Móz 18,21.
/5/ Zsolt 127,3.
224.§. Kábítószerek használata
/1/ A hívő ember egész lényét Istennek szanja, mint élő áldozatot, és elfogadja azt a felelősséget, hogy teste a Szentlélek temploma. Tudatosan és szándékosan nem rontja meg testét és értelmét azzal, amit eszik, iszik vagy tesz. Kerüli a dohány, alkoholos italok és egyéb fizikai állapotát tönkretevő kábítószerek - beleértve a nyugtatók és altatók orvosi rendelet nélküli - használatát. Bűnesetek, tragikus balesetek, családok felbomlása és a kábítószerek, alkoholos italok fogyasztása között szoros kapcsolat mutatkozik.
/2/ Ugyanakkor az alkoholnak vagy kábítószereknek orvosi célra történő használatát, sem az úrvacsorai közösségben a bor fogyasztását, nem helytelenítjük.
/3/ Mind a tudomány, mind a Szentírás megegyeznek abban, hogya szeszes italok kivétel nélkül veszélyesek az emberi szervezetre. Ezek termelése, gyártása valamint eladása aláássa a közerkölcs és az általános jólét alapjait, amiért is a tartózkodásra intünk mindenkit ezen a területen. Felszólitjuk tagjainkat, személyes példájukkal adják bizonyságát annak, hogya társadalmi érintkezésben, a barátság ápolásában és a vendégszeretet gyakorlásában szükségtelen és helytelen a szeszes italok kínálása és elfogadása, mert ez egyeseket e káros szenvedély megszokására kísérthet vagy abban megerősíthet.
/1/ Luk 21,34; 1Kor 3,16-17; 6,19; Ef 5,18; 1Pét 4,3.
VI. Központi igazságok, melyek hangsúlyozott tanítását az egyház fontosnak tartja
225.§. Az alábbi pontokban olyan tanításokra mutatunk rá, amelyek az egyház igehirdetésében kezdettől fogva központi helyet foglaltak el, anélkül hogy más evangéliurniigazságokat bizonyságtételében mellőzött volna. Ezek a tanítások a Jézus Krisztus váltsága által szerzett és a mindennapi élet körülményei között megtapasztalható üdvösségről szóltak. Amikor az egyház Istennek az egész embert megújító kegyelme lehetőségéről és szükségességéről tett bizonyságot, mégsem rekedt meg az egyéni üdvösség hirdetésénél. Igen erőteljesen vallotta, hogy Isten az egyént embertársai iránt végzendő szolgálatra szabadította fel a bűn rabságából.
226.§. A megelőző kegyelem és a bűn egyetemessége
/1/ A Szentírás azt tanítja, hogy minden ember romlott, természetének minden vonatkozásában, és messze került az eredeti igazságtól. Az ember bűneset miatti általános gonoszságához hozzájárul az elkövetett bűnök megkötöző hatása. Az ember önmagában képtelen Istenhez járulni, de Isten, kegyelméből kinyújtja kezét minden bűnös felé.
/2/ Isten kezdeményezése abban nyilvánul meg, hogy ráébreszti a bűnöst elveszett voltára. Felhasználja ebben Igéjét, Jézus Krisztus kijelentését, az evangélium hirdetését az egyházban, az egyes emberek bizonyságtételét és az életkörülményeit. Ezekkel az eszközökkel a Szentlélek felébreszti a bűnöst, hogy meglássa a maga állapotát és az evangélium igazságát. Felébredése után válaszolnia kell, hogy visszautasítja Isten hívását, vagy őhozzá fordul bűnbánatban és hitben.
/1/ 1Móz 8,21; 1Kir 8,46; Préd 7,20; Jn 1,17; Róm 5, 2. 12; 7,18-24; Tit 2,11; 1Jn 1,10.
/2/Zsid1,1.
227.§. A kegyelem egyetemessége
Isten minden embernek felkínálja üdvözítő kegyelmét, és ez minden bűnre kiterjed. "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön." Nem hiszünk abban a tanításban, amely némely félreértett Ige alapján azt állítja, hogy Isten egyes embereket eleve kizárt az üdvösségből, de azt sem hisszük, hogy az ördög és a bukott angyalok számára vagy a Jézus Krisztus áldozatát elutasító, bűneikben meghalt emberek számára van kegyelem.
Mt 25,41; 1Tim 2,4; Zsid 6,4-6; 2Pét 2,4. 20-21; Júd 6.
228.§. A bűnbánat és a megtérés
Amikor a Szentlélek által egy személy ráébred Isten előtt elveszett állapotára, akkor közeledhet Istenhez. Mivel mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek Isten dicsősége nélkül, mindenkinek bűnbánatra kell jutnia, hogy helyes kapcsolatba kerüljön Istennel. A bűnbánat "Isten szerint való szomorúság" a bűn felett, és a megtérés - a megfelelő szentírási kifejezés szerint - az életszemlélet megváltozása. Hívő embernek azt nevezzük, aki igazán megbánta bűneit, elfordult azoktól, és odafordult Istenhez. Nem elég tudni Jézus Krisztus váltságáról és elhinni, amit a Szentírás erről mond. Isten Szentlelke ezt azért hozza tudomásunkra, hogy 'bűneinkből való teljes megtérésben, az Isten irgalmasságában való teljes bizakodásban átengedjük magunkat megbocsátó szeretetének, hogy életünk ezentúl az Ő uralma alatt álljon. A komoly bűnbánat és megtérés teljes erkölcsi megújuláshoz vezet, ami gyakran a jóvátételben is megmutatkozik, abban az igyekezetben, hogya megtérő helyreigazítsa a rosszat, ahol lehetséges. A jóvátétel cselekedetei - ahogy azt Zákeusnál is láttuk - a helyes bűnbánat gyümölcsei.
Luk 19,8; Róm 3,23; 2Kor 7,10; Gal 2,20.
229.§. A személyes üdvbizonyosság
/1/ Isten minden gyermekének kiváltsága, hogy határozott bizonyossága legyen Istenhez fűződő új viszonyáról: Jézus Krisztusban való megigazulásáról, békességéről és üdvösségéről.
/2/ Isten a megváltás bizonyosságát és a szív békességét adja mindazoknak, akik megbánják bűneiket és hitüket Istenbe vetik. A Szentlélek bizonyságot tesz az ő lelkükkel együtt, hogy megbocsáttattak a bűneik és bekerül tek Isten családjába. A hívő embernek békessége van Istennel Jézus Krisztus által, mert bűne eltöröltetett, és az ítélettől való félelme elmúlt. Isten folyamatosan bizonyosságot ad a hívőnek a Szentírás, a Szentlélek tudatos jelenléte, a mások iránti szeretet és a hívőkkel való közösség által.
/2/ Róm 5,1; 8,16; 9,1; 1Jn 1,7; 3,14-21.
230.§. A megigazulás, megigazítás
A megigazítás Istennek az a munkája, amelyet érettünk végzett Jézus Krisztus engesztelő áldozata által megbocsátva bűneinket, bennünket az Ő érdeméért igazzá nyilvánítva. Ez a megigazítás Jézus Krisztusba és az Ő minden bűnre elégséges áldozatába vetett hit alapján lesz sajátunkká, megigazulásunkká."
Róm 3,20. 24. 28; 5, 1. 9. 18
231.§. Az újjászületés
Az újjászületés a Szentléleknek az a munkája, amelyet bennünk végez megromlott természetünk újjáteremtése által. Újjászületés nélkül senki sem láthatja meg Isten országát.
Jn 3,3. 5. 6; 2Kor 5,17.
232.§. Az odaszánás
Ha bármilyen tulajdonunkról egy határozott cél érdekében lemondunk: ezt odaszánásnak nevezzük. Az Úr arra hívja el minden gyermekét, hogy szánja oda magát az Ő akarata és célja számára, hogy szent és feddhetetlen legyen Isten előtt szeretet által. Krisztus elvárja, hogy követői értelemmel és lélekkel, teljes odaadással kövessék Őt, hiszen sajátos népre van szüksége munkája elvégzéséhez. Ha egy keresztyén őszintén követi Krisztust és hallgat a Szentlélekre - aki Isten Igéjét megvilágosítja, és a megszentelés munkáját végzi -, megérti annak szükségét, hogy meg kell tisztulnia a külső és belső bűntől. Komolyan törekedni fog arra, hogy megteljen Isten szeretetével, vágyni fog a Krisztussal való közösségre, amely betölti legmélyebb belső vágyát és képessé teszi arra, hogy szolgáljon és engedelmeskedjen Urának. Aki vágyik a belső megszentelődésre, tagadja meg magát, vegye fel a keresztet és úgy kövesse Krisztust. Saját vágyaink követése bálványimádás. Akinek a hűsége megosztott, nem tud győzelmesen és állhatatosan szolgálni Istennek. Krisztusnak kell adnunk az első helyet, hogy Ő legyen Ura életünknek. Egyetlen keresztyén sem szabadul meg a bűn hatalma alól, ha engedi, hogy az "én" uralkodjon életében. Nem szolgálhatunk két úrnak.
Mt 10,37; 22,37; Luk 9,23; Róm 12,1-2; Gal 2,20.
233.§. A teljes megszentelődés
/1/ A megszentelés Isten kegyelmének az a munkája, amely által a hitre jutott embert megtisztítja és szentté teszi. A Szentírás szerint Isten minden gyermekének kiváltsága és kötelessége az, hogy szabadságban éljen minden tudatos bűntől. Ezalatt azonban nem a cselekedet és a gondolat tökéletes állapotát értjük, hanem a szív és a szándék tisztaságát.
/2/ Krisztus halálra adta magát, hogy megtisztítsa egyházát. Engesztelő áldozatában megszerezte a hívő számára a teljes megszentelődés lehetőségét. A megszentelődés az újjászületéssel kezdődik, és fokozatos fejlődés tapasztalható benne a teljes megtisztulásig. Ez a megtisztulás együtt jár a Szentlélek teljességével. Pál így imádkozik: "Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől, és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki elhívott titeket és Ő meg is cselekszi azt."
/3/ A Szentlélek Isten a megszentelő. Betérve a hívő ember életébe a megtéréskor, betölti jelenlétével. Ösztönzi a hívőt a teljes odaszánásra, megtisztítja szívét, megerősíti a bizonyságtételre és szolgálatra. Isten szeretetével elárasztja a hívő ember életét.
/4/ Isten ígéreteit hit által elfogadva, a keresztyén mélyebb kapcsolatba kerül Krisztussal, képes lesz arra, hogy szeresse Istent teljes szívvel, teljes lélekkel, teljes elmével, minden erővel, és felebarátját, mint önmagát. Megismeri az Isten akaratának való teljes alárendeltség örömét, és élete átformálódik a belső ellenszegülésből a boldog engedelmességre.
/5/ Nem elkerülhetetlen végzete a hívőnek, hogy kilátástalan harcot folytasson a bűn ellen és ebben a harcban állandóan elbukjék, hanem Isten egyenesen arra hívj a el, hogy Jézus megújító és megtisztító kegyelme teljes győzelemre jusson benne, és élete Isten dicsőségét" szolgálja. Ezért mindazok, akik Krisztusban új életet nyertek, elutasítanak minden erkölcsi lazaságot és felelőtlen könnyelmúséget, szabadosságot a mindennapi életben. Hisszük, hogy a bűn elleni állandó harc közben Jézus Krisztus képmására formálódhatunk át. Ezt a folyamatot nevezzük "keresztyén tökéletességnek" illetve "teljes szeretetnek", amelyben a Szentlélek minden gonosz indulatot lerombol bennünk, és minden gondolat, szó és cselekedet Isten és emberek iránti szeretetből fakad. Tökéletességünk azonban nem a hibátlan cselekedetekben, hanem a szándékos rossztól való szabadságban és a minden jóra őszintén kész szeretetben van. A minden jóra való őszinte törekvés mellett sem ismerünk e földön olyan tökéletességet, amely feleslegessé tenné Krisztus vérében való szakadatlan megmosatásunkat és a tökéletességben való naponkénti növekedést.
/1/ 1Jn 1,9; 3,3. 6. 9.
/2/ 1Thess 5,23-24.
/4/ Mt 22,37-39.
234.§. A Lélek adományai
/1/ Hiszünk valamennyi lelki ajándékban, amelyről a Szentírás beszél. Mivel azonban a Szentlélek osztogatja ezeket úgy ahogy Ő akarja, nem helyeseljük azok magatartását, akik kívánságukat Istent kényszeríteni akaró tusakodó imádságokkal akarják megnyerni. Az ősi pogány vallások modern feléledését látjuk sok olyan "lelki" gyakorlatban, amelyben emberek a gyorsütemú zene, tánc, ritmusos ének vagy lendületes, szapora imádság segítségével érnek el "lelki" élményeket, kijelentéseket, adományokat. A Szentlélek a köz javára, az egyház építésére, szolgálatra adja ajándékait. Az adományokat Krisztus uralma alatt kell használni. A hívőnek nem az ajándékot, hanem az ajándékozót kell keresnie. A nagyobb ajándékokra jobban kell törekedni, mint a kisebbekre. "Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább, hogy prófétáljatok." pál apostol vezérfonalat ad, hogy segítsen az egyháznak felismerni a Lélek ajándékainak hitelességét, érték- és sorrendjét.
/2/ Mivel az ember maga is képes hamisításokra és tévedésekre, összekeverve érzelmeit a Szentlélek hatásával, saját gondolatait a Szentlélek vezetésével, természetes képességeit a Szentlélek adományaival, valamint a Sátán is utánozza Isten ajándékait, ezért nem rendkívüli jelekben és jelenségekben, nyelveken szólásban, prófétálásban vagy csodákban látjuk a Szentlélekkel teljes élet bizonyítékait, hanem a Krisztushoz hasonló jellemben, szeretetben és alázatos szolgáló készségben. Aki nem él Isten Igéjének megfelelően, abban nem lehet a Szentlélek teljessége, és nem hisszük, hogy a Szentlélek vezetése alatt áll.
/3/ A Szentlélek rendet teremt a káoszból, ez igaz a teremtéskor végzett munkájában ugyanúgy, mint a megváltásban. Ő sosem szerzett zűrzavart, Ő a szeretet, erő és józanság forrása. Ezért a nyilvános istentiszteleten mindennek illedelmesen és rendben kell történnie. Az értelmetlen hangokkal, való beszéd vagy tanítás nem egyeztethető össze ezzel a renddel. Az istentisztelet nyelve a gyülekezeti tagok nyelve kell legyen. Az istentiszteleten elhangzó minden beszéd érthető legyen!
/4/ Az első pünkösdkor a Szentlélek segítségével volt minden eltérő nyelvű jelenlévő számára érthető az üdvösség üzenete. Hisszük, hogy minden nemzet nyelve alkalmas az isteni üzenet hordozására.
/5/ Erőltetett és helytelen törekvésnek látjuk, hogy egyes keresztyének a szellem, Szentszellem szavakkal akarják helyettesíteni a magyar nyelvben megszokott és első írott nyelvemlékünktől kezdve használt és jól érthető lélek, Szentlélek szavakat. Mivel a Kazinczy Ferenc által l810-ben, a nyelvújítás idején alkotott szellem szó inkább az ember értelmi képességének kifejezésére vagy a babonás hit szerint a halott test nélküli, tovább élőnek képzelt és megidézhetőnek vélt része megjelölésére használatos; valamint a közönséges szóhasználatban "szellemi élet", "szellemi hatások" vagy "szellemi áramlatok" inkább az irodalmi élet, művészetek, eszmék áramlása és hatása területére vonatkoznak, semmint a hit vagy lelki élet fogalmainak kifejezésére; azután szellemi dolgozó, szellemes ember éppúgy nem jelent "lelki" értelmet, mint ahogy furcsa lenne lelkész, lelkigondozó, lelkiismeret-furdalás helyett szellemész, szellemgondozó, szellemismeret-furdalás szavakat, kifejezéseket alkotni, ezért úgy látjuk, csak zavart és lelki (nem szellemi) kárt okoz a szellem, Szentszellem szavak használata.
/6/ A lélekben való életet a tiszta szeretet jellemzi. A Lélek adományait a Lélek gyümölcsének kell kísérnie. A Lélek minden adományát a Krisztus szeretetével és együttérzésével kell használni. A szeretetlen, kritikus magatartás és szakadás az egyházban a testiesség bizonyítéka.
/1/ 1Kor 12.
/4/ Csel 2.
/6/ Gal 5,22.
235.§. A vízkeresztség
/1/ A keresztség nevéről, értelméről és gyakorlatáról sok vita folyt a keresztyénség évszázadai alatt és a vélemény róla ma sem egységes a különféle egyházakban. Mi úgy ítéljük, hogy az első keresztyének idején mind a felnőtt keresztség (pogányok, zsidók megtérése), mind a gyermek keresztség (megtért szülők és házuk népe) gyakorlatban volt. Szépnek és kifejezőnek tartjuk e sákramentum magyar nevét, mert emlékeztet, hogy arra a kegyelemre építünk, amelyet a kereszten szenvedő Krisztus szerzett számunkra.
/2/ Pál apostol úgy beszél róla, hogy bár némelyeket megkeresztelt, az evangélium hirdetése - mely által üdvözülünk - elválasztható a keresztségtől ("nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, henem hogy az evangéliumot hirdessem"), sőt emlékezteti a korintusiakat arra, hogy az izraeliták, akkor amikor száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren, hitük eme merészsége által Mózesre keresztelkedtek meg (víz nélküli keresztség). Az Úr Jézus hasonlóképpen víz nélküli keresztségről beszél, amikor szenvedéseire céloz.
/3/ Mi megengedjük mind a felnőtt, mind a gyermek keresztséget és elfogadható formának tekintjük akár az alámerítést, akár a leöntést vagy meghintést, mivel egyrészt az eredeti görög szövegben szereplő szót a köznyelv abban az időben ilyen jelentésekben, sőt átvitt értelemben víz nélküli kapcsolatokban is használta, és nem a ceremónia formájára, hanem a megmosás tényére utalt. Másrészt a keresztség nem a test szennyének lemosása, hanem jó lelkiismeretért való folyamodás, így nem a víz mennyisége a jelkép.
/4/ A keresztségnél a hangsúly Krisztus művén, vére engesztelő hatalmának hirdetésén és nem az ember cselekedetén van. Éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy a hit megelőzi-e a keresztelést, hanem hogy követi-e. A gyermek ke¬resztség azt fejezi ki, hogy Isten kegyelme megelőzi hitünket, s azt is, hogya keresztség alapja Isten kegyelme és Jézus Krisztus parancsa, nem pedig a mi hitünk. A Keresztelő János által végzett szent cselekedet éppen megelőzte Jézus Krisztus váltságművét, s a kegyelem hit által történő elfogadásának lehetőségét. Az egyháznak és a szülőknek mindent el kell tehát követniük, hogy a gyermek bűnbánatra, megtérésre és hitre jusson, és abban meg is maradjon. A hit az evangélium hallásából van, ezért az evangélium hirdetése mellőzhetetlen, akár a keresztelés előtt (felnőtt keresztség), akár a keresztelés után (gyermek keresztség) hangozzék is. Az evangélium hirdetésének és tanításának kötelezettsége terheli a szülőket, a keresztszülőket és a gyülekezetet egyaránt.
/5/ A keresztség sákramentumának eredetéről azt tanítjuk, hogy az ószövetségben nemcsak a körülmetélés előképe annak, hanem az engesztelő áldozati vérrel való megtisztító meghintés is, amely Jézus Krisztus helyettes bűnhődésére mutat. Az Ő vére engesztelő áldozat a mi bűneinkért, a meghintés és engesztelés vére. A keresztségben Krisztus vérének is jelképe a víz.
/6/ A keresztség szertartásának gyakorlásában tökéletesen elégséges a meghintés (vagy leöntés). Noha az egyház - kérésre - az alámerítést is elfogadhatónak tartja.
/7/ A keresztelés módjának vagy a víz mennyiségének hangsúlyozása a kegyelemről, Krisztus művéről, a szertartásra tereli az ember figyelmét, és így hamis képzeteket szülhet.
/8/ Vannak akik a keresztséget tekintik az Isten országa kapujának. A mi hitünk szerint Isten országa nagyobb, mint annak kapuja. Ha maga az Isten országa a gyermekeké ("ilyeneké a mennyeknek országa"), akkor a kaput sem csukhatjuk be előttük: a keresztséget sem tagadhatjuk meg a gyermekektől.
/9/ Akik azzal érvelnek, hogy gyermekek azért nem részesülhetnek keresztségben, mivel meg sem érthetik e cselekmény jelentőségét, azoknak azt válaszoljuk: az Ószövetség idején sem érthették meg a kicsinyek, hogya szív odaszánását jelenti a körülmetélés, mégis ez által vétettek fel a szövetségbe.
/1/ Mt 28,19; Csel 8,36-39; 2,38-39.
/2/ Mt 20,22; Mk 10,38; Luk 12,50; 1Kor 1,17; 10,1-2.
/3/ 1Pét 3,21.
/7 / Mt 19,14.
236.§. Bizalom
/1/ A bizalom tökéletes ráhagyatkozás Istenre. Azt jelenti, hogy a hívő ember Isten minden igéretét elfogadja, a megváltását egyedül Krisztus áldozatára alapozza, és feltétel nélkül engedelmeskedik Isten akaratának. Isten kegyelme és áldásai adottak azok számára, akik hozzá fordulnak és szilárdan hisznek megbízhatóságában, szeretetében és hatalmában.
/2/ A keresztyének megtapasztalják Isten szerető gondoskodását és vezetését, amikor bíznak benne és követik Őt. Amikor úgy vélik, hogy elégséges saját erejük, és maguk próbálják elvégezni azt, amit Isten akar megtenni értük, akkor csalódás éri őket. A magabiztosság nem azonos a tökéletes bizalommal.
237.§. Növekedés Krisztusban
/1/ A hívő ember kapcsolatban van Istennel és új élete van Krisztusban a Szentlélek ereje által. Az új élet öröme egy időre elhomályosíthatja a Krisztusban való növekedés szükségességét, amelyet a keresztyén érettségnek is szoktak nevezni. A kezdő hívőnek azonban mindenképpen választania kell a növekedés és a visszafejlődés között. A Biblia a keresztyén növekedés egyik legfontosabb eszköze, ha komolyan vesszük és gondolkodva tanulmányozzuk. Isten szól hozzánk lapjain keresztül, ha készek vagyunk hallgatni rá. A Szentirás eszköz arra, hogy megtisztítsa és megváltoztassa viselke¬désünket és cselekedeteinket, s megvilágítsa előttünk életünk értelmét és értékét.
/2/ A növekvő keresztyén fokozottan érzékeny mind a jó, mind a gonosz iránt, és állandóan tanulja, hogyan tehet különbséget közöttük. A Szentlélek a Szentírással együtt vezet bennünket, ha a Lélek irányítására figyelünk, hogy azonnal ellenállhassunk a kísértésnek, és Isten hívásának engedve a tökéletesség felé törekedhessünk.
/3/ Az érettség a személyiség fejlődését is jelenti, melynek során növekszik megbecsülésünk magunk és mások iránt. A mások iránti megbecsülésünkhöz önmagunk becsülése is szükséges. A tízparancsolat, melyet Jézus kettőben foglalt össze, beszél a személyiség fejlődésének erről az eredményéről. A keresztyén másokhoz való kapcsolatának minősége kihatással van saját életének minőségére. A Krisztusban való növekedés azt a készséget várja el tőlünk, hogy rendezzük kapcsolatunkat Istennel és emberekkel.
/4/ A Krisztusban való növekedés magában foglalja a mások jóléte iránti felelősséget, mindazok megbecsülését, akiket Isten szeret és akiket képére teremtett. A hívőnek szüksége van arra, hogy szeressen, és szeressék őt. Szeretetét kifejezheti cselekedetekben és a személyes bizonyságtétel szavaiban, amikor arról beszél, hogy Krisztus Isten szeretetének megtestesítője és a világ Megváltója.
/5/ A Krisztusban való érettség alkalmassá tesz bennünket a megfelelő életre, és azt a vágyat érleli meg bennünk, hogy átalakitsuk a világot Isten akarata szerint. Az Istenben való bizalom és a Szentlélek segitsége által a hivő ember a vereség és hiábavalóság cselekedeteit felcseréli a bátorság és bizalom cselekedeteivel.
/6/ Az imádság nélkülözhetetlen eszköz a növekedésben, a Krisztushoz való hasonlóság elérésében. Imádságban a hivő ember beszél és hallgat, bűnt vall és imád, kér és megköszön. Az imádságnak olyannak kell lennie, mint a beszélgetésnek, elkerülve a mesterkélt kifejezéseket és hangnemet. A komoly imádság megváltoztatja az imádkozót és gyakran körülményeit is. A Biblia azt tanitja, hogy mind az egyéni, mind a csoportos imádság hatásos azok számára, akik Krisztusban vannak. Az imádság háttérbe szorit bennünket és hangsúlyozza Istentől való függésünket. Mind az imádságnak, mind a bibliatanulmányozásnak rendszeresnek kell lennie, nem engedhetjük, hogy csupán vallásos szokássá váljék. Isten imádása ezt jelenti: Krisztus komoly követője Isten felé közeledik dicsérettel, hálaadással, odaadással, bűnvallással, hittel és szolgálatra való készséggel.
/7/ A növekvő hivő ember úgy tapasztalja, hogya számára legalkalmasabb környezet a hivők közössége, nem él függetlenül a Krisztus testétől. Mint Krisztus testének tagja, részt vesz a közös istentiszteleteken és az egyház más szolgálataiban. Az egymás segitése, a belátás, az indittatás és az intés a közösség gyümölcse.
/8/ A növekedés együtt jár azzal, hogy felismerjük kötelességünket az egyház életében. A Szentlélek minden hivőnek ad képességeket, melyeket fejleszteni lehet a közös jó érdekében. A képességek használata a növekedés eszköze. Isten segitségére van a hivőnek, amikor az úrnak tetsző cselekedetekben fáradozik.
238.§. A teljes elbukás lehetősége
Az üdvbizonyosság nem jelent üdvbiztonságot. Szükséges, hogy félelemmel és rettegéssel munkáljuk üdvösségünket, mert fennáll az a veszély, hogy a könnyelmű en vétkező kiszakitja magát az elnyert kegyelemből, és örökre elvész.
VII. Más egyházakhoz való viszony
239.§.
/1/ Az Evangéliumi Testvérközösség Krisztus teste egyik tagjának vallja magát, és az a vágy vezérli, hogy a többi keresztyén felekezettel való egysége ne csak hitvallás tárgya legyen, hanem ott, ahol megvannak hozzá az előfeltételek, ez az egység gyakorlatilag is nyilvánvalóvá legyen. Annak érdekében, hogy Isten országa terjedjen az emberek között a maga részéről kész a keresztyénség botránkozást okozó megosztottságának megszüntetésén fáradozni. Testvéri szivvel vállalja a közösséget azokkal az egyházakkal illetve gyülekezetekkel, amelyek:
a. az üdvösségre jutáshoz egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadását tartják szükségesnek,
b. keresztség, úrvacsora, ünnepnap, étkezés, gyülekezeti szokások tekintetében saját véleményüktől eltérő felfogást is tiszteletben tartanak, és
c. nem lépnek fel az egyedül üdvözítő egyház vagy felekezet, illetve közösség igényével.
/2/ Más felekezetekkel való testvéri közösséghez nem szükséges a legapróbb részletekig menő egyetértés, fontos - amint Wesley is vallotta - az "egység a lényegesben és szabadság a lényegtelenben".
/3/ Egyházunk nem tekinti feladatának, hogy más evangéliumi egyházak hitvalló tagjait megnyerje a maga számára. "Gyakorlati munkánkban a következő elvek vezetnek, amelyek tanításunkban is hangsúlyt kapnak: nem áttérésre, hanem megtérésre van szükség. Nincsenek üdvözítő felekezetek - a miénk sem az - csak Jézus Krisztus az, aki üdvözít. Éppen ezért az üdvösség szempontjából nem az a lényeges, hogy ki milyen felekezet tagja, hanem az a döntő, hogy milyen viszonyban van Jézus Krisztussal.
/4/ Ennek ellenére megtörténik, hogy az egyik gyülekezetben hitre jutott ember más gyülekezetbe kéri felvételét. Ezzel kapcsolatban a következő felfogást valljuk: a vallásszabadság lényegéhez tartozik, hogy bárki átléphessen más egyházba, ha bibliatanulmányozás alapján arra a meggyőződésre jut, hogy jobban szolgálhatja Istent és az embereket a másik felekezetben.
/5/ Tapasztalatunk szerint leginkább a következő szempontok döntőek hitre jutott emberek ilyen irányú elhatározásában:
a. nem kapjak meg egyházukban azt a lelki táplálékot, amely meggyőződésük szerint hitéletük fejlődéséhez szükséges,
b. igénylik, de nem találják meg egyházukban azt a közösségi életet, amely lehetőséget nyújt az egymás hite által való épülésre, bűnvallásra, közös bibliatanulmányozásra, közös imádságra és bizonyságtételre,
c. nem kapnak alkalmat egyházukban a lelki szolgálatra,
d. a Biblia tanulmányozása közben lényeges hitigazságokban vagy azok gyakorlatában más véleményre jutnak, mint amit egyházuk képvisel,
e. egyházi szokások vagy az egyházi rend tekintetében más felfogás alakul ki bennük.
/6/ Ha valakinek ilyen vonatkozásokban meggyőződése, igénye és törekvése ellentétben áll annak az egyháznak a tanításával és szokásaival, amelyhez tartozott, és ez az ellentét áthidalhatatlan, nem ítélendő el, ha más egyházba kéri felvételét.
/7/ A más felekezeti háttérből hozzánk érkezők Máté 28,19; Márk 16,16 vagy Cselekedetek 2,38-39 verseken alapuló keresztségét érvényesnek ismerjük el.
D. A LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLAT
I. Meggyőződés a lelkipásztori szolgálatra való elhívásról
300.§. A következő kérdések kivonatok Wesley Jánosnak külön böző konferenciákon elhangzott, munkatársaihoz intézett beszédeiből, így természetesen nem képeznek egységes, összefoglalt lelkigondozói teológiát, de ma is használható szempontokat vetnek fel, melyek a maguk idejében a 'lelkigondozók lelkigondozását' jelentették.
301.§. úgy ismered-e a Mindenható Istent, mint aki bűnt megbocsátó Isten? Benned lakozik-e Isten szeretete? Vágyódsz-e más, mint egyedül Isten után? Szent vagy-e egész életmódodban?
302.§. Van-e kegyelemből való elhívásod és ajándékod ehhez a hivatáshoz? Van-e elegendő mértékben világos, egészséges értelmed, helyes ítélőképességed az isteni dolgokban, helyes fogalmad a hit általi megigazulásról? Adott-e Isten beszédkészséget? Helyesen, folyékonyan és értelmesen beszélsz-e?
303.§. Van-e gyümölcse életednek? Bizonyságtételed által eljutott-e valaki is igazán bűnei felismerésére, Istenhez fordult-e és hívővé lett-e?
304.§. Ahol ezek az ismertetőjelek egy ember életében mutatkoznak, ott elhisszük, hogy valóban Isten hívta el őt a lelkészi szolgálatra és valóban a Szentlélek szorongatja. Tagjainknak, akiknek elhívása és képességei felől nem győződhettünk meg, és nekik engedélyt nem adtunk, a prédikálást nem engedjük meg.
II. A lelki fegyverzet
305.§. A lelkipásztor kötelessége hirdetni Isten Igéjét, a gyülekezetet és az osztályokat vezetni és a betegeket meglátogatni.
306.§. A lelkipásztornak azáltal kell hivatását szorgalmasan gyakorolnia, hogy állhatatosan jár Isten előtt. Teljes szívvel szolgálja Isten országát és az anyaszentegyház rendjét, de különösen a miénket.
307.§. Nem őrködhetünk eléggé egymás fölött. Gyakrabban meg kellene kérdeznünk egymástól: Isten közelében érzed-e magad? Van-e most közösséged az Atyával és a Fiúval? Mikor kelsz felreggelenként? Ugyelsz-e arra, hogy magányos imádat reggel és este pontosan a kitűzött időben elvégezzed? Napjaidat helyesen használod-e fel? Magatartásod másokkal szemben komoly, hasznos és nyílt-e? És mindenekelőtt: Használsz-e magad is minden kegyelmi eszközt és biztatsz-e másokat is hűséges használatukra?
308.§. A kegyelmi eszközöket részben Isten rendelte el, részben a keresztyén bölcsesség ajánlja.
309.§.
/1/ Istentől rendelt kegyelmi eszközök: Az ima: titkon, a családban és a gyülekezetben. Az imádság a következőkből áll: bocsánatkérés, közbenjárás, hála és magasztalás. Az imának mindezen módját gyakorolod-e? Gondoskodsz-e arról, hogy bárhol légy, legyen időd a titkon való imára? Mindenütt ápolod-e ezt? Mindenütt kérded, hogy tartanak-e házi áhítatot? Különösen az iránt érdeklődsz-e, hogy reggel és este tartanak-e egyéni csendességet?
/2/ A Szentírás kutatása:
a. olvasás által: hűségesen, naponta legalább egy fejezetet, rendszeresen sorba olvasva az egész Bibliát, gondosan, jegyzetekkel, komolyan , olvasás előtt és után imádkozva, a tanultakat azonnal hasznosítva és magadévá téve.
b. elmélkedve, rendszeresen és meghatározott időben,
c. hallás által: amikor csak lehetőség kínálkozik rá, hallgatod-e az Igét, előtte, közben és utána is imádkozva? Van-e mindig Biblia nálad?
/3/ Az úrvacsora: élsz-e vele ahányszor csak alkalom nyílik rá, éspedig előtte komoly imával és azzal az eltökélt, őszinte szándékkal, hogy magadat egészen átadd Istennek?
/4/ A böjt: hetenként gyakorolod-e magad az önmegtartóztatásban és a böjtben, oly mértékben, miként azt egészséged, testi erőd és munkád engedi?
/5/ A keresztyén beszélgetés: meggyőződésed, hogy milyen fontos és ugyanakkor milyen nehéz a másikkal helyes módon beszélgetni? Beszéded meggyőző és tartalmas-e? Hasznos-ea megjobbulásra és nyereséget jelent-e meghallgatni? Nem beszélsz-e egyszerre sokat? Nem szokásod-e órák hosszat elcsevegni? Van-e közben szemed előtt meghatározott cél, és imádkozol-e beszélgetés előtt és után?
/6/ A keresztyén bölcsesség által adott kegyelmi eszközöket is szabad nekünk mint keresztyéneknek, mint gyülekezeti tagoknak és mint lelkipásztoroknak is figyelembe venni.
a. Mint keresztyén, különösen milyen szabályokra ügyelsz, hogy a kegyelemben növekedj?
b. Mint egyháztag, sohasem hanyagolod el osztályodat?
c. Mint lelkipásztor: kötelességedet alaposan megfontolod-e? Betöltése lelkiismereti kérdés-e számodra? Látogatod-e a közösség minden összejövetelét, és tartod-e a kapcsolatot az osztályvezetőkkel?
/7/ Ezeket a kegyelmi eszközöket áldás nélkül is lehet használni, de vannak más kegyelmi eszközök, melyek sohasem maradnak áldás nélkül. Ezek: az éberség, önmegtagadás, kereszt felvétele és Isten jelenlétében való járás.
a. Őrködsz-e szüntelen a világgal, önmagaddal és kedvenc bűneiddel szemben?
b. Megtagadod-e az érzelem, a képzelet és a dicsőségvágy haszontalan kielégülését? Mértékletes vagy-e minden dologban, például az evésben és ivásban? Képes vagy-e tartózkodni alkoholos italoktól és a bort csak mint orvosságot vagy úrvacsorai eszközt veszed magadhoz? Őrizkedsz-e a dohány és kábítószerek használatától?
c. Milyen tekintetben veszed naponta magadra keresztedet? Mint Istentől adottat örömmel hordozod-e mégha súlyos is, s törekszel-e arra, hogy áldásodra váljék?
d. Fáradozol-e azon, hogy figyelmed mindig Istenre irányuljon? Szemeid felfelé tekintenek-e?
/8/ Ezeket a kegyelmi eszközöket sohasem használod áldás nélkül, és minél többet használod, annál inkább növekedni fogsz a kegyelemben.
III. Az idő hasznos felhasználása.
310.§. Időnk jó kihasználására mint általános szabályt ajánljuk: amennyire lehetséges, korán reggel és délután is egy-egy órára elmélkedés és ima legyen foglalkozásod, tóvábbá a Szentírás olvasása jegyzetekkel és kézikönyvekkel. Délelőtt, amennyire kivitelezhető, mindenkor olvasás, tanulás és titkon való ima legyen a munkád.
311.§. Néhány egyéb ok mellett annak fő oka, hogy gyülekezeteink miért nem jobbak és megszenteltebbek az, hogy mi magunk nem vagyunk elég bölcsek és szentek.
312.§. Hiányzik a bölcsesség a véghezvitelben, mert elfelejtjük első szabályunkat: légy szorgalmas, ne légy soha tétlen, ne add át magad haszontalan időtöltésnek, ne játssz el semmi időt, ne tölts el több időt egy helyen, mint amennyi feltétlenül szükséges. Isten országának építésére felhasználjuk-e a napnak annyi óráját, amennyit azelőtt földi dolgokra fordítottunk? Vagy fecsegünk és olvassuk azt, ami éppen elénk akad? Ha Isten dolgában nem akarunk kárt okozni, úgy e tekintetben meg kell javulnunk. Hogyan?
313.§. Rendszeresen és kitartással a leghasznosabb könyveket olvasd. Használd erre az egész délelőttöt, de legkevesebb öt órát naponta. Ha nincs kedved hozzá, a gyakorlat által szerezd meg azt, vagy térj vissza előbbi foglalkozásodhoz.
IV. Testvéri közösség
314.§. Szolgáljon okulásunkra az a tapasztalat, hogy milyen nagy kár származik a köztünk lévő széthúzásból, akár gondolkozásunk, akár cselekedeteink terén mutatkozzon az, és milyen szomorúak a következményei, amelyek úgy saját magunk, mint mások számára abból származnak. Ha egyek vagyunk, ki állhat meg előttünk? Ha széthúzás van közöttünk, úgy kárt okozunk magunknak, de tönkretesszük az Úr múvét és romlásba taszít juk azokat a lelkeket is, akiket az Úr ránk bízott.
315.§. Az egymással való szorosabb közösség érdekében szükséges, hogy
/1/ mély meggyőződésünk legyen a közösség szükségessége,
/2/ egymásért buzgón imádkozzunk, egymással nyíltan és őszintén beszéljünk,
/3/ ha együtt voltunk, soha ne váljunk el ima nélkül,
/4/ ne vessük meg egymás adományát,
/5/ ne beszéljünk egymásról lekicsinylőleg,
/6/ küzdjünk a másik jó hírnevének megvédéséért, amennyiben az az igazsággal megegyezik, igyekezzünk egymásnak megadni a kellő tiszteletet.
316.§. Nagyon kívánatos, hogy együttléteink alkalmával mindent Isten jelenlétében beszéljünk meg, és hogy szívét mindenki szabadon kitárhassa.
317.§. Ha időnket a közös együttléteken helyesen használjukki, gondoljunk arra, hogy
/1/ Isten beszélgetésünknél állandóan jelen van,
/2/ szabad időnket amennyire lehetséges titkon való imára használjuk.fel,
/3/ csendben, különösen egymásért könyörögjünk, de Isten áldásáért is munkánkra.
V. A lelki szolgálat jellege
318.§. Semmiképpen sem tanácsos, hogy sok helyen prédikáljunk, anélkül hogy ugyanott gyülekezetet is ne· alapítanánk. Némely helyen sokáig kísérleteztünk, de a mag az útfélre esett és gyümölcsöt nem hozott.
319.§. Legtöbbször ott prédikáljunk, ahol
/1/ a legtöbb csendes és nyugodt hallgatót találjuk,
/2/ ahol legtöbb gyümölcsét látjuk munkánknak.
320.§. Különösen ügyeljünk arra, hogy Istennek hol tetszikaz Ő Szentlelke befolyását különös mértékben kiárasztani, s az aratásnak erre a területére küldjünk több munkást.
321 .§. A prédikálásnak általában a legjobb módja:
/1/ meggyőzni a bűnről,
/2/ Krisztust felkínálni,
/3/ felszólítani döntésre,
/4/ építeni.
Ezeknek bizonyos mértékig minden igehirdetésben benne kell lenniük.
322.§. A leghatásosabb módja a Krisztus prédikálásának: Őt minden oldalról felmutatni és hívőnek, hitetlennek hirdetni parancsolatait úgy mint evangéliumot. Erőteljesen és határozottan szorgalmazzuk a külső és belső megszentelődést minden dologban.
VI. Hűség a lelkigondozásban
323.§. Azokat, akik a mi lelkigondozásunkra vannak bízva, a lelki élet vezetése érdekében szükséges, hogy otthon is felkeressük és oktassuk. Minderre nagy szükség van, mert bár Isten gyermekei vagyunk, több dologban határozott fejlődésre van szükségünk. Látnunk kell, hogy: kegyességünk Istennel és az emberekkel szemben gyakran felületes. Csak néhány pontot érintsünk. Milyen kevés hitünk van, milyen alkalmi a közösségünk Istennel, milyen kevéssé mennyei a gondolkodásunk, milyen kis mértékben élünk az örökkévalóságért, mennyire nem haltak meg számunkra a földiek, milyen nagy szeretet van bennünk a világi dolgok iránt: szórakozni vágyás, kényelemszeretet és pénzsóvárgás; milyen gyakori a szeretetlen ítélkezés,az üres fecsegés, a gonosz megszólás és árulkodás; milyen nagy hiány mutatkozik igazi becsületességben.
324.§. A családi keresztyénség is hiányos igen sok esetben. A nyilvános prédikáció önmagában nem elég hatásos ellenszer, még ha úgy prédikálnánk is, mint az angyalok. Minden lelkipásztornak családonként fel kell keresnie az embereket és nagy komolysággal oktatnia kell őket. Ha e tekintetben elérjük a magunk elé tűzött célt, az eredmény nem marad el.
325§.
/1/ Kegyességünk nem elég mély és nem vagyunk eléggé állhatatosak és sokoldalúak a lelki életben, hanem felületes, egyoldalú és állhatatlan emberek vagyunk. És ez így is marad, amig kevesebb időt fordítunk a látogatásra, mint a haszontalan fecsegésre. Sok akadállyal állunk szemben, de magunkban éppúgy vannak akadályok, mint másokban.
/2/ Magunkban sok restség és kedvetlenség van, úgyhogy sok önmegtagadásba kerül a munkában hűségesen megállni.
/3/ Nagy bennünk a készség az emberek kegyét keresni, úgyhogy inkább hagyjuk őket elveszni, semhogy szeretetüket nélkülözzük. Engedjük őket nyugodtan pokolra jutni, attól való félelemben, hogy megsértjük őket.
/4/ Egyesek közülünk balga bátortalanságban szenvednek. Nem tudjuk, hol fogjunk hozzá, és ezért félni kezdünk az ördögnek nyíltan ellene állani.
/5/ De a legnagyobb akadály ami kishitűségünk. Egész munkánk gyenge, mert a rugója gyenge.
/6/ Végül hiányzik belőlünk a rátermettség ehhez a munkához. Milyen kevesen tudnak közülünk az emberekkel helyesen bánni, szívükhöz férkőzni, a társalgást az ő helyzetük és vérmérsékletük szerint irányítani, a legmegfelelőbb tárgyat kiválasztani, és ezeket a komolyság és szeretet, a határozottság és szelídség szent egyesítésével véghezvinni.
326.§. Az apostol következő ünnepélyes szavai kétség nélkül ilyen egyéni intelemre vonatkoznak: "Kérlek azért Isten és a Jézus Krisztus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat az Ő eljövetelekor és az Ő országában, hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmatos és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással." Ó, atyámfiai, ha mi ilyen módon valamennyi gyülekezetünkben buzgón és kitartóan kezdenénk el dolgozni, milyen nagy mértékben gazdagítaná ez Isten dicsőségét. Ekkor száműzhetnénk az általános közönyös séget, és minden munkahelyen és minden házban Isten Igéjéről és cselekedetéről beszélnének. Bizonnyal köztünk lakozna Isten, és kedvét lelné bennünk.
2Tim 4,2-3.
327.§. Erre okvetlenül szükségük van gyülekezeteinknek, amelyekben még mindig vannak néhányan, akik mind a mai napig nem jutottak el bűnbánatra és hitre. Nézz körül és lásd, mennyien vannak még a kárhozat nyilvánvaló veszedelmében. Hogy tudsz te ilyen emberekkel érintkezve fecsegni, nevetni, ha állapotukat ismered? Ha az arcukba tekintesz, sírnod kellene, mint valamikor a prófétának, amikor Hazáelre tekintett; és azután a legtüzesebb intelmekkel hatnod kellene rájuk. Ő, az Istenért, és a szegény lelkekért, készüljetek fel és ne sajnáljatok semmi fáradságot, amely által megmentésüket elősegíthetitek. Véreznie kellene szíveteknek az Úr előtt, hogy e jó munkát olyan sokáig elhanyagoltátok. Ha régóta ezzel lettünk volna elfoglalva, mennyivel több lelket lehetett volna megmenteni és Krisztushoz vezetni. És mennyivel szentebbek és boldogabbak lehettek volna gyülekezeteink már eddig is. És miért nem tehettük korábban? Sok volt az akadály. De mindig sok is marad, mégis a legnagyobb akadály bennünk van, hitünk és szeretetünk hiányosságában.
2Kir 8,7-15.
328.§. Ez ellen a következő kifogást teszik:
/1/ Erre annyi időt kellene fordítani, hogy nem marad na tanulásra időnk. Erre azt válaszoljuk:
a. ismereteket szerezni jó, de lelkeket menteni még jobb;
b. éppen ez által fogod a legnagyszerűbb ismereteket, Isten és az örökkévalóság ismeretét megszerezni;
c. lesz még emellett időd más ismeretekre is szert tenni, csak ne aludj a kelleténél többet, ne légy soha tétlen, és ne fecséreld az időt;
d. mégis, ha csak az egyiket teheted, akkor hagyd abba a tanulást. Inkább el kell vetnünk a világ összes könyvtárát, semhogy miattunk egy lélek elvesszen.
/2/ 'Az emberek ezt nem fogják eltűrni' - mondjátok. Néhányan talán nem, de mások igen, és az a jó eredmény, melyet náluk elérsz, fáradságod bő jutalma lesz. Kövessük csakebben is Pál apostol példáját:
a. amint illő, minden keresztyén számára "szolgáljunk az úrnak teljes alázatossággal",
b. tekintettel különös hivatásunkra "vigyázzunk magunkra és az egész nyájra",
c. tekintettel a tanításra, prédikáljuk "az Istenhez való megtérést és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hitet",
d. tekintettel a helyre, tanítsunk "nyilvánosan és házanként",
e. tekintettel a tanítási módra "éjjel és nappal ne szűnjünk meg könnyhullatással inteni mindenkit",
f. az önzetlenséget illetően "senki aranya vagy ezüstje után ne vágyakozzunk",
g. Urunk iránti átadásunkat illetően "még életünk sem drága nekünk"; és még a többi indok mellett legyen a szolgálattal kapcsolatban a következő mindig szemünk előtt: a ránk bízott nyáj
1. "Isten egyháza, melyet tulajdon vérével szerzett"
2. "tudom, hogy az én távozásom után jönnek közétek gonosz farkasok, akik nem kedveznek a nyájnak, sőt ti magatok közül is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek".
/2/ g. Csel 20,18-35.
329.§. Véssétek ezt be szívetekbe, és többet használ ez néktek, mint húsz évi tanulás. Így nem lesz felesleges időtök,hanem találtok elég munkát. Ekkor nem is marad meg közöttünk olyan lelkipásztor, aki az ízetlen sóhoz hasonló, mert ezek számára a munka elviselhetetlen teher lenne. Hogy szolgálatotokat véghezvihessétek, szükségetek lesz minden bölcsességre, melyet szerezhettek, és minden kegyelemre, melyet elérhettek.
330.§ Röviden: menj családtól családig és taníts mindenkit, akit otthon találsz, fiatalt és öreget, hogy keresztyénné legyenek beszédben és az életben egyaránt. Érd el, hogy elméjükben minden pont érthető legyen, vésd lelkükbe, jegyezd szívükbe. Természetesen oktatást oktatásnak, tanácsot tanácsnak kell követnie. Türelem, belátás és szeretet szükséges ehhez. Nekünk tennünk kellene ezt, már csak a tétlenség kerülése végett is. Nem töltünk el hetenként, ha csak néhány órát is hiábavalóságokkal? Vizsgálja meg ki-ki magát! Semminémű hivalkodás nem egyeztethető össze a kegyelemben való növekedéssel. Igen, ha az idővel nem a legpontosabban gazdálkodunk, nem tarthat juk meg a megigazulásban nyert kegyelmet.
331.§. Miért nem vagyunk szentebbek? Miért nem élünk jobban az örökkévalóságnak? Miért nem járunk egész napon át az Úrral? Miért nem adjuk magunkat egészen oda Istennek? Miért nem vagyunk állandóan eltelve missziói buzgalommal? Főképpen azért, mert vakbuzgók vagyunk, akik az eredményt várják, de a szükséges eszközöket nem alkalmazzák. Csak két három példát említünk. Ki kel fel közülünk négy vagy öt órakor, ha nem prédikál? Ismerjük-e a böjtölés és önmegtartóztatás kötelezettségét és áldását? Hányszor használjuk a kegyelmi ajándékokat? E kötelesség elhanyagolása elegendő okot szolgáltat arra, hogy lelkünk gyönge és bágyadt legyen. Ne szomorítsuk a Lelket szokássá vált kötelességmulasztásokkal. Javuljunk meg e tekintetben még ebben az órában.
332.§. A vasárnap megszentségtelenítése, a rágalmazás, az üres fecsegés, a könnyelműség, az öltözködésben való pazarlás, nagyravágyás és az adósságokba bonyolódás ellen harcoljunk a következő eszközökkel:
/1/ prédikáljunk nyomatékosan ezen pontok mindegyikéről,
/2/ olvassuk fel Wesley beszédét a rágalmazásról minden gyülekezetben,
/3/ osztályvezetőink vizsgáljanak meg minden tagot a bűnöket illetően, és intsék meg őket, hogy tartsák magukat tisztán azoktól,
/4/ véssük be gyülekezeti tagjaink szívébe szabályainkat, és hogy senki nem maradhat meg közösségünkben, aki a fent említett bűnökben él,/5/ gyomláljuk ki egyházunkból az olyan árukkal való kereskedés szokását, melyeknél az állam által megszabott vám nincs megfizetve; senki se maradjon tagja egyházunknak, aki e bűnről nem akar teljesen és minden tekintetben lemondani,
/6/ vessünk véget a választások alkalmával történő vesztegetésnek és ajándékozgatásnak; személyválogatás nélkül zárjuk ki mindazokat, akik e bűnökbe belekeverednek.
VII. Szabályok a lelkipásztor magaviseletéről
333.§. Légy szorgalmas, sohase tétlenkedj, ne foglalkozz gyerekes haszontalanságokkal, ne játssz el semmi időt és ne időzz tovább egy helyen, mint amennyi elkerülhetetlenül szükséges.
334.§. Légy komoly. Jeligéd legyen: "szent az Úrnak". Kerülj minden könnyelműséget, bolondságot és minden dőre fecsegést.
33s.§. Ne tartsd magad sokra, és légy óvatos a másik nemmel való érintkezésben.
336.§. Ne higgy el senkiről sem gonoszt, mindenkiről a legjobbat gondold: tudod, az ügyvédnek mindig a vádlott oldalán kell állnia.
337.§. Ne mondj senkire rosszat, mert a megszólás mint a rák daganat elburjánzik. Tartsd magadban gondolataidat, mindaddig amig kapcsolatba nem kerülsz azzal, akivel közölnöd kell.
338.§. Mindenkinek mondd el aggályaidat azzal kapcsolatban, amit magaviseletében és gondolkodásmódjában helytelenitesz, mégpedig szeretetteijesen és világosan, amennyire csak lehet séges, különben elgennyesedik szívedben. Siess a kebledben keletkezett tüzet eloltani.
339.§. Kerülj minden hiú fellépést. Az evangélium hirdetője mindenki szolgája.
340.§. Ne szégyellj semmi dolgot, csak a bűnt.
341.§. Légy pontos. Mindent tégy meghatározott időben. Ne változtasd meg szabályainkat, hanem tartsd meg. Nem félelemből, hanem a lelkiismereted miatt.
342.§. Nincs más dolgod, mint lelkeket menteni, azért szenteld magad teljesen ennek a munkának, és menj mindenkihez, akinek szüksége van rá, azonban különösen azokhoz, akik a legjobban rászorulnak. Gondold meg, a te dolgod nem csupán az, hogy ennyiszer vagy annyiszor prédikálj vagy egyik vagy másik gyülekezet felett felügyeletet gyakorolj, hanem hogy annyi lelket megments, amennyit csak lehetséges, annyi bűnöst segíts bűnbánatra, amennyit csak tudsz, és azokat minden erőddel igyekezz a szentségre eljuttatni, amely nélkül senki sem láthatja meg az Urat. Ne feledkezz meg arról, hogy egyházunk minden lelkipásztorának kötelessége egyházrendünk minden pontját - legyen az többé vagy kevésbé fontos - komolyan venni. Erre teljes igyekezettel törekedned kell.
343.§. Ne tégy minden dologban saját akaratod szerint, hanem mint fiú, az evangélium szerint. Elkötelezted magad nekünk, hogy idődet az általunk előirt módon használod fel: prédikálással, látogatással , olvasással és imával. Mindenekelőtt, ha az úr szőlőjében együtt akarsz munkálkodni velünk, azt a meghatározott munkát kell tenned, abban az időben és azon a helyen, amelyet mi tanácsolunk neked, és amelyről hisszük, hogy leginkább az Úr dicsőségére lesz, ha megteszed. Ajánljuk figyelmedbe még a következő tanácsokat is:
/1/ Ne csapd be soha a gyülekezetet hivatásod be nem töltésévei.
/2/ Az istentiszteletet pontos időben kezdd meg.
/3/ Légy egész valódban komoly, higgadt és méltóság teljes.
/4/ Igehirdetésed a hallgatók szükségeihez alkalmazkodjék.
/5/ Textusodnál válaszd a legvilágosabb forditást, amelyet választhatsz.
/6/ Ne kalandozz el, hanem tartsd magad a szöveghez, és amit megkezdtél, azt fejtsd ki.
/7/ Kerülj minden illetlen és mesterkélt taglejtést, kifejezésmódot és hangsúlyt.
/8/ Tedd szokásoddá, hogy ha szabadon imádkozol, az sohase tartson tovább nyolc, legfeljebb tíz percnél.
/9/ Altalában hosszabb igerészt olvass föl, és azt fejtsd ki.
/10/ Használd fel a nagy egyházi ünnepeket arra, hogy azok jelentőségéről beszélj.
/11/ Legyen külső megjelenésed is ápolt, kerüld a hivalkodó öltözködést, ahol az a munka szempontjából kívánatos, legfeljebb egyszerű palástot használj.
344.§. Ha elmégy egy gyülekezetből, hogy máshol szolgálj, fordíts figyelmet rá, hogy utódod olyan természetesen és örömmel léphessen a helyedre, ahogy csak lehet. Ne ítéld és kritizáld az utánad jövő lelkészt, csak szívélyesen és irgalommal beszélj róla. Tartózkodj attól, hogy korábbi gyülekezeti tagjaidat feleslegesen látogasd. Ha mégis visszamégy, mondd meg a lelkésznek. És törekedj arra korábbi gyülekezeteddel való minden kapcsolatodban, hogy messzemenően figyelembe vedd utódod érdekeit, elképzeléseit.
345.§. A lelki szolgálat nagymértékben igénybe veszi az érzelmi és fizikai erőforrásokat. A pihenés lényeges a szolgáló, alkotó tevékenységhez. Hetente tarts egy pihenőnapot. Évente legalább két hét szabadságot tölts a családoddal, vagy többet, ha van rá lehetőséged. Az is bűn, ha valaki kizsákmányolja a testét, még akkor is, ha az úr szolgálatában teszi ezt. Fordíts elegendő időt az éjszakai pihenésre, és találj időt a kikapcsolódásra.
346.§. Az eredményes lelkipásztor szereti az embereket. Légy mindig kész mindenkinek - aki szükségben van, és gyógyulásra váró problémája van - a rendelkezésére állni. Tehetséges és alkalmas lelkészek nagyon korlátozhatják szolgálatukat, hanem mutatnak szeretetet, megértést és együttérzést az emberek felé.
347.§. A lelkésznek feddhetetlen jelleműnek kell lennie. Ha megházasodott, tiszteletet és szeretetet mutasson a felesége iránt mind nyilvánosan, mind a magánéletben. A feleség kiválasztása is fontos a szolgálatodra nézve. Ne tégy lépéseket a házasság felé, míg nem beszélsz lelki vezetőddel.
1Tim 3,2.
348.§. Családod az első kötelességed. Fordíts időt rá, ne feledkezz meg róla. Szeretettel fegyelmezd gyermekeidet.
1Tim 3,4-5.
349.§. Sohase híresztelj bizalmas közléseket; légy őszinte és egyszerű. Kerüld a szenvelgést.
350.§. Sohase utánozz másokat, légy önmagad.
351.§. Legalább négy délutánt és egy vagy több estét fordíts minden héten látogatásra. Látogasd meg a kórházban lévőket legalább egyszer egy héten. Látogasd azok otthonát, akikkel friss a kapcsolatod. Légy készséges azokhoz, akik újak a gyülekezetben. Viselj gondot az idősekre és azokra, akik szükségben vannak. Légy kész a beszélgetésre mindazokkal, akik lelki problémával küszködnek. Rendszeresen gyakorold az evangelizációt az emberekkel való találkozásodban. Szánj időt arra, hogy végig látogasd a gyülekezetet. Ha minden héten legalább egy órát fordítasz erre hosszabb ideig, hamarosan meglátod ennek gyümölcsét.
352.§. Vond be a gyülekezetet a látogató evangelizációba. Fordíts erre minden héten egy estét, ha lehetséges. Látogassanak az élet különböző eseményei alkalmából: születés, házasságkötés, halál, öröm, bánat, tragédia, betegség esetén.
353.§. Gondosan tervezz meg és vezess egy osztályt az új megtérteknek és leendő tagoknak. A rendelkezésre álló anyag alapján tanítsd meg nekik az egyház történetét, tanait és előírásait, ahogy azt a Szentírás tanítja és ahogy az egyházrend meghatározza. Senki sem lehet az egyházunk tagja, anélkül hogy alaposan megértené hitünket és a hívő életre vonatkozó előírásainkat.
354.§. Az egyház több mint egy intézmény: szervezet és Istenimádására lehetőséget biztosító keret. Az egyház emberekből áll, a hívők közössége a Krisztus teste, amely Isten országát építi. A szentek közössége csak annyira hatásos, amennyire a tagok szolgálatának együttese hatásos . A Szentlélek adja azokat az adományokat, amely'ek szükségesek az egyház szolgálatának elvégzéséhez. A te felelősséged az, hogy észrevedd, bátorítsd és használd a tagok adományait, hogy az egyház hatásosan betöltse szolgálatát. Neked, a lelkésznek kell szervezned, programot készítened az egyház számára a szolgálat elvégzésére. Ehhez elemzésre, értékelésre és tervezésre van szükség. Szervezd az embereket, és így eredményesen tudják elvégezni kötelességüket. Számos hatékony munka gyümölcse kárbaveszett kellő szervezés hiányában. Nemcsak a prófétai és papi tevékenységet kell betöltened, hanem az egyház programjait is szervezned kell, hogya szolgálatod eredményeit biztosítsd. A laikusokat szüntelenül képezni kell a vezetésre. Adottságaikat fel kell ismerni és használni kell.
355.§. Ha mindezeket állhatatosan teszed, gyülekezeted olyan lesz, "mint a folyóvíz mellé ültetett fa, mely idejekorán meghozza gyümölcsét, és levele nem hervad el".
Zsolt 1,3.
E. LITURGIA
I. A szertartások értelme
400.§.
/1/ A szertartás vagy kultusz Isten jelenlétének szemléltetése, illetve az iránta való tisztelet kifejezése, olyan jelképes cselekedet, mely segíti az isteni igazságok mélyebb átélését, a szív teljesebb odaszánását és a léleknek kegye lemben való gyarapodását.
/2/Isten, aki az embert saját képére teremtette, kezdetben közvetlenül érintkezett vele. Az életnek ezt a csodálatos áhítatát a bűneset megrontotta, s az ember a hódolatát és kitárulkozását a Teremtő helyett teremtményei felé fordította. Az ember bálványimádásának éjszakájában az Ószövetség homályos, gyarló képei után Jézus Krisztus ragyogtatta fel az Atya igaz ismeretének és helyes tiszteletének világosságát, megmutatva, hogy akik 6t imádják, szükség hogy ezt lélekben és igazságban tegyék. De arra is tanít Isten Igéje, hogy a "tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát az embernek a világtól."
/3/ Noha Jézus került minden lélek nélküli ceremóniát, mégis gondoskododtt Istennek tetsző és a vele való közösséget életszerűen bemutató szertartásokról. így tanította tanítványait imádkozni, és elrendelte a keresztség és úrvacsora sákramentumát. Míg egyrészt sajnálatosnak tekinthető, hogy némelyek gyerekesnek vagy egyenesen szükségtelennek ítélik a szertartást, és ezért távol tartják magukat a közösségtől, vagy csupán az "erőtlenek" kedvéért vesznek részt időnként az istentiszteleten, másrészt viszont hangsúlyoznunk kell, hogya szertartás önmagában nem üdvözítő érték, és nem helyettesítheti az egyéni hódolatot. Hitünk szerint az egyház szertartásait és szokásait tisztelettel kell kezelni. Senki sem teheti, hogy saját egyéni megítélése alapján szándékosan semmibe vegye az egyház szertartásait. Ezek a szertartások nem azonosak minden helyen és egyházban. Koronként, országonként és népszokásoknak megfelelően is változnak. Elismerjük gyülekezeteink jogát arra, hogya szertartásokat és szokásokat megváltoztathassák mindenki épülésére, de semmit se rendeljenek el, ami ellenkezik Isten Igéjével, vagy annak igazságait elhomályosítja.
/4/ Nyilvános istentiszteleteinken gyülekezeteinknek meg kell találniuk az egyensúlyt a szabadság és a kötött formák között. Az apostoli levelek is bizonyságai annak, hogy az istentiszteleti rend kialakítása mennyire fontos. A hangsúly az igehirdetésen legyen, mely a hívők épülésének és a bűnösök megtérésének eszköze. Minden nyilvános istentiszteletet a jelenlévők nyelvén kell tartani.
/5/ A közölt szertartások - és főképpen az azokban leírt egyes elemek (pl. imádságok) csupán útmutatásul szolgálnak. Nem akarjuk lelkipásztoraink kezét megkötni. Hadd vezessen valamennyiünket szabadon Isten Lelke. Mindazonáltal törekedjünk arra, hogy szolgálatunk alkalomhoz illő legyen és a legjobban munkálja Isten céljait, a ránkbízottak üdvösségét.
/2/ Jn 4,23; Jak 1,27.
II. A nyilvános istentisztelet és helye
401.§. A heti fő istentiszteletnek négy alapvető feladata legyen:
/1/ biztosítson lehetőséget Isten magasztalására,/2/ a jelenlévők értsék meg Isten akaratát,
/3/ indítsa az egyéneket arra, hogy rendeljék alá magukat Isten kinyilvánított akaratának,
/4/ erősítse meg az odaszánt életű személyeket, hogy véghezvigyék Isten akaratát.
402.§. E célok elérése érdekében
/1/ az istentiszteletnek a következő részei vannak: beköszöntő áldás, gyülekezeti éneklés, bibliaolvasás, a lelkész imádsága, a MiAtyánk közös imádkozása, a prédikáció és a gyülekezet megáldása.
/2/ Egyéb istentiszteleteken: gyülekezeti éneklés, imádság, bibliaolvasás, prédikálás. Alkalomszerűen bizonyság tételek, problémák orvoslása és egyéb elemek is használhatók.
/3/ Az istentisztelet rendje ne legyen rutinszerű, de törekedjünk változatosságra a szokások, a Szentírás előírásai és a speciális szertartások határain belül.
403.§. Az istentisztelet helyéről
/1/ azt tartjuk, hogy Isten nem lakik kézzel csinált házban, mégis helyénvaló, hogy az istentiszteletnek kizárólag ezt a célt szolgáló kötött helye legyen, ahol mindenki kényeimesen helyet foglalhat, és a figyelmet semmilyen körülmény nem vonja el.
/2/ Ahol külön helyiség nem biztosítható, ott egy arra méltó gyülekezeti testvér lakásán is tarthat juk az istentiszteletet.
/3/ Hagyományainkból, és az esetlegesen adódó körülményeinkből eredően a szabad ég alatt is készek vagyunk Isten Igéjét hirdetni.
404.§. Az istentisztelet menete és alkotó elemei:
/1/ Beköszöntő áldásforma (Függelék szerint).
/2/ Gyülekezeti ének: nyilvános istentiszteleten az egyház által elfogadott énekeskönyvből az alkalomhoz illő éneket kell énekelni. A hangszeres kíséret használatáról a helyi gyülekezet határoz. A gyülekezeti éneklést nem lehet alárendelni valamilyen speciális zenének. Az istentiszteleten az ének és zene célja az, hogy felkeltse és fenntartsa az imádat, hódolat és magasztalás lelkületét. Ne a tálentum mutogatására törekedjünk, még ha oly kiváló lenne is az.
/3/ Igeolvasás vagy lekció: a közös imádság előtt az igehirdetéshez kapcsolódóan egy ószövetségi vagy újszövetségi szakaszt olvasunk fel.
/4/ A gyülekezet felállva némán követi a lelkipásztor szabad imádságát. Az imádságnak egyszerűnek, közérthetőnek és rövidnek kell lennie. Az imádság végén
/5/ a gyülekezet a lelkipásztorral együtt mondja az Úr imádságát, majd
/6/ helyét elfoglalva ismét közösen énekel.
/7/ A lelkipásztor felolvassa a prédikáció alapjául szolgáló Igét, melyet a gyülekezet felállva hallgat meg.
/8/ Az igehirdetés vagy prédikáció: az igehirdetésnek áttekinthetőnek és tárgyszerűnek kell lennie; nélkülöznie kell minden szinpadias, hatásvadász elemet, hogy a lelkipásztoron keresztül a Szentlélek szabadon munkálkodhasson.
/9/ Az igehirdetés után ismét a lelkész imádkozik, amin a gyülekezet felállva, némán vesz részt.
/10/ A lelkipásztor a helyét elfoglaló gyülekezet előtt a záróének számát ismerteti és a hirdetéseket közli. Az adakozásra való felhívást kerüljük.
/11/ A gyülekezet közösen énekli a záróéneket, annak utolsó verse előtt
/12/ a lelkipásztor áldását a gyülekezet felállva fogadja, majd
/13/ a megkezdett ének utolsó versszakát szintén állvabénekli. (Alkalmasint külön záróének is elhangozhat.)
405.§. Közösségi alkalmak
/1/ Közösségi vagy Imaalkalmakon a gyülekezet tagjai, próbatagjai, a növekedési csoportok tagjai vesznek részt. Ezeken az alkalmakon a rövid aktuális igehirdetések mellett a fő hangsúly az egyenkénti közös imádságon, a problémák feltárásán, a megoldás közös keresésén van.
/2/ A szeretetvendégség a korai keresztyén egyház kedves és fontos szokása volt, melyet Wesley János újra bevezetett. Számukra az egymás hite által való megerősödés és a keresztyén szeretetben való növekedés lehetősége volt, és ma is az. A szeretetvendégségen éneklés, bizonyságtétel, szabad imádság folyik, egyszerű étel közös fogyasztása közben.
/3/ A szeretetvendégséget nem szabad összetéveszteni az úrvacsora szentségével.
III. A Krisztustól rendelt szentségek kiszolgáltatása
A. A keresztség
406.§.
/1/ A keresztség szentségét lehetőleg nyilvános főistentiszteleten, az istentisztelet végén szolgáltat juk ki.
/2/ Felnőtt emberek és a gyermekek szülei vagy gyámjai megválaszthatják a keresztelés módját: meghintést, leöntést vagy alámerítést. (Ha nincs külön kívánságuk, a legegyszerűbb formát, a meghintést ajánljuk.)
407.§. Kisgyermek keresztelése (1)
/1/ (A lelkipásztor odamegy az Úr asztalához, amin tiszta víz van. Odaszólítja a gyermek szüleit vagy gyámjait a gyermekkel együtt eszavakkal:)
Kérlek, jöjjetek előre a kisgyermekkel! (majd így folytatja:)
/2/ Isten Mózes által szövetséget kötött Izráel népével ezt mondva:
a. "És ez Igék, amelyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat és szólj ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel és mikor felkelsz."
b. Az újszövetség napjaiban Krisztus Jézus ezt mondta: "Hagyjatok békét e kis gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nékik, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa."
Pünkösd napján pedig Péter apostol így beszél a Krisztusban adatott megváltásról: "Néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek."
c. Ezért kiváltságunk, hogy gyermekeinket az Úrnak. ajánljuk és kötelességünk, hogy az Ő útján vezessük őket. Az előttünk álló szülők elhozták ezt a gyermeket, hogy Isten oltalmába ajánlják, és fogadalmat tegyenek a gyülekezet előtt, hogy őt az Úr rendelése és parancsa szerint nevelik fel.
/3/ Imádkozzunk:Mindenható és örökkévaló Isten, aki megváltó szövetséget kötöttél népeddel, és aki szeretetből azt rendelted, hogy családban éljenek előtted tiéid, köszönjük neked a kiváltságot, hogy gyermekeinket neked ajánlhatjuk azzal a szilárd reménységgel, hogy ragaszkodni fognak szövetségedhez, és dicsőségedre fognak élni. Könyörgünk hozzád ezért a kisgyermekért, hogy megszabadulhasson a bűn alól és a Sátán hatalmából, és a tiéd lehessen a Szentlélek ereje által. Imádkozunk a szülőkért is: isteni segítségeddel légy mellettük, hogy mind tanításukkal, mind példájukkal az örök élet útjára vezethessék ezt a gyermeket. Imádkozunk a gyülekezetért is, hogy húségesen teljesíthessük kötelességünket mind a szülők, mind a gyermek felé, és mindannyian együtt eljuthassunk a Te örökkévaló országodba, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
/4/ (Kérdések aszülőkhöz)
a. (Lelkipásztor:) Isten és a gyülekezet jelenlétében ünnepélyesen az Úrnak ajánljátok-e ezt a gyermeket?
(Válasz:) Igen.
b. (Lelkipásztor:) A gyermek érdekében ellenálltok-e a gonosznak és munkájának, a világ csábításának és a bukott emberi természet búnös kívánságának, hogya gyermek nevelésében ne azok vezessenek benneteket, és így amennyire rajtatok áll, visszatartsátok a gyermeket, hogy ne kövesse azokat?
(Válasz:) Igen.
c. (Lelkipásztor:) Elismeritek-e az ó- és újszövetségi Szentírás tekintélyét?
(Válasz:) Igen.
d. (Lelkipásztor:) Megtanítjátok-e ebből szorgalmasan a gyermeknek a felséges Isten parancsolatait és utasításait, az Úr rendelete és intése szerint nevelve fel őt?
(Válasz:) Igen.
/5/ (Lelkipásztor:) Kérem a gyülekezetet, hogy álljon fel!
(majd ezt mondja:)
Kötelességünk imádsággal és bátorítással erősíteni ezt a családot, hogy mind a szülők, mind a gyermek teljesíthessék azt a fogadalmat, ami itt elhangzott.
/6/ (A lelkipásztor átveszi a gyermeket, és megkérdezi: Mi legyen a gyermek neve?
(majd ezt mondja:)
................... én megkeresztellek téged az Atyának, a Fiúnak és· a Szentléleknek nevében.
(Ujját a vízbe mártva megérinti a gyermek homlokát, vagy a keresztelőkannával leönti a gyermek fejét; úgy tartva őt, hogy a víz a keresztelő tálba csöpögjön.)
/7/ (A lelkipásztor kezét a gyermek fejére teszi:)
Imádkozzunk! Ó Isten, akitől ered minden élet amennyben és a földön, add hogy ez a gyermek növekedjen bölcsességben, testi állapotában és lelkileg, s az emberek előtt való kedvességben. Irányítsd és támogasd a szülőket, hogy a gyermeket elvezethessék a Jézus Krisztusbaban való hitre, melynek gyümölcse ezen a földön az igazság, a jövendő világon pedig az örök élet. Hadd indítsa őt hitbeli meggyőző désre az, amit itt most érte szülei fogadtak a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
(A gyermeket visszaadja szüleinek, és megáldja a családot.)
/8/ (Áldás:)
"Annak pedig, aki titeket a bűntől megőrizhet, és az Ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel, az egyedül bölcs Istennek, a mi rnegtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké. Ámen."
(Az imádságok helyett a szolgálatot végző lelkipásztor szabadon is imádkozhat, úgy hogy az imádság magában foglalja a közölt imádság kéréseit.)
/2/ a. 5Móz 6,6-7. b. Mt 19,14; Csel 2,39.
/8/ Júd 24-25.
408.§. Kisgyermek keresztelése (2)
/1/ A nyilvános istentisztelet után a lelkipásztor előre szólítja a szülőket a gyermekkel. Rövid beszédben is merteti a keresztség lényegét, az egyház gyakorlatát, és beszél a hívő családi élet és a keresztség fontosságáról.
/2/ (Azután a gyülekezethez fordulva így szól:)
Kedves Testvéreim! Isten végtelen irgalmából velünk emberekkel szövetségre lépett, és ebbe a kegyelembe és jótéteménybe a gyermekeket is bevonta. A mi Urunk Jézus Krisztus azt mondja: "Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be a mennyeknek országába."
/3/ (Ezután a szülőkhöz fordulva mondja:)
Szeretteim, ezt a gyermeket, akit ti most keresztelésre hoztatok, Isten nagy kegyelméből, Fiának vére által megváltotta. Mi őt most vízzel megkereszteljük, de arra kérjük Istent, hogy majd Szentlelkével is keresztelje meg, és tegye majd Krisztus anyaszentegyházának elő tagjává.
/4/ Imádkozzunk:
Mindenható és örökkévaló Isten, mennyei Édesatyánk! Szeretett Fiad, Jézus Krisztus által parancsot adtál, hogy elmenvén e széles világra, tegyünk tanítványokká minden népeket és kereszteljük meg őket az Atyának, a Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ezért kérünk Téged, tekints le végtelen jóságoddal erre a gyermekre, hogy megmentő kegyelmed által erős legyen a hitben, örvendező a reménységben, és a szeretetben meggyökerezvén ezen a világon a Te akaratod szerint járjon, hogy egykor majd bemehessen a te örömödbe. Ámen.
/5/ (Azután a szülőkhöz vagy gyámokhoz szól:)
Szeretteim az Úrban! Midőn ti most ezt a gyermeket a szent keresztelésre elhoztátok, hogy őt Istennek felajánljátok, gondoljátok meg j6l, hogya ti feladatotok és kötelességetek, hogy ennek a szent cselekménynek a céljára és lényegére minél előbb kioktassátok. De gondotok kell legyen arra is, hogy a Szentírást olvassa, és mindabban oktatás nyerjen, s így hitre jusson, és növekedjen a kegyelemben. Buzdítsátok az Istentől rendelt kegyelmi eszközök méltó használatára, különösen a nyilvános és házi istentiszteleteken való részvételre, és tárjátok elé minden módon, mind szavakkal, mind cselekedetekkel Istennek szeretetét, és vezessétek be őt a mi Urunk Jézus Krisztus szolgálatába.
/6/ Megfogadjátok-e ünnepélyesen, hogy ezeket a kötelességeket, amennyire erőtökből telik, Isten segítségével teljesítitek? Ha igen, úgy feleljetek: Igen.
(Válasz:) Igen.
/7/ (Ekkor a lelkipásztor kéri a gyülekezetet, hogy álljon fel, és úgy mondja:)
Hallgassátok meg Isten Igéjét Márk evangéliumának 10. részéből a 13. verstől a 16-ig.
"Ekkor gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, a kik hozák. Jézus pedig ezt látván, haragra gerjede és monda nékik: Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba. Aztán ölébe vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket."
/8/ (A felolvasás után a szülőkhöz fordul és elkéri a gyermeket.)
Mi legyen a gyermek neve? (A szülők válasza után:)
/9/ ........... én megkeresztellek téged az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.
/10/ Imádkozzunk:
Mennyei Atyánk, adj ennek a kisgyermeknek értelmes és utánad vágyódó szívet. A te kegyelmed vezesse át minden veszélyen, kísértésen és ifjúságának tudatlanságán, hogy ne essék balgaságokba vagy a bűnös vágyak hatalmába. Kérünk téged, igazgasd életútját úgy, hogy jó nevelés, szent példa és a Te Lelked megújító kegyelme vezethesse el megtérésre, majd néked szolgálhasson egész életében hűségesen, Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
/11/ (Gyermek és szülők megáldása, majd végül:)
/12/ Menjetek el békességgel, az úr legyen veletek és a ti gyermeketekkel.
/2/ Jn 3,5.
/4/ Mt 28,19.
409.§. 12 év alatti gyermekek keresztelése (3)
A gyermekkeresztségnél a szülőknek illetve gyámoknak feltett kérdések helyett itt a következő kérdéseket a keresztelésre jelentkezett gyermektől kérdezzük. (Egyebekben a szertartás megegyezik a gyermek, illetve a felnőtt megkeresztelésének a rendjével.)
/1/ (Lelkipásztor:) Hiszel-e Jézus Krisztusban, mint Uradban és Megváltódban, és akarsz-e megkeresztelkedni az Ő nevében?
(Válasz:) Igen.
/2/ (Lelkipásztor:) Az-e a szándékod ezzel a cselekedettel, hogy az egész világ előtt bizonyítsd, keresztyén vagy, és Krisztus hűséges követője akarsz lenni?
(Válasz:) Igen.
/3/ (Lelkipásztor:) Hiszel-e az ó- és újszövetségben foglalt Szentírásban?
(Válasz:) Igen.
/4/ (Lelkipásztor:) Isten segítségében bízva, kész vagy-e ellenállni mindenkor a. kísértésnek, és őrizkedni fogsz-e olyan dolgok cselekvésétől, amelyekről tudod, hogy bűnösek vagy nem kedvesek Isten előtt?
(Válasz:) Igen.
/5/ (Lelkipásztor:) Látogatni fogod-e a gyülekezeti alkalmakat és hajlandó vagy-e tenni azt, amit egy keresztyén nek tennie kell?
(Válasz:) Igen.
410.§. Felnőtt keresztelése (4)
/1/ (Lelkipásztor a gyülekezethez:)
Szeretett Testvéreim Krisztusban! A Szentírás tanítja, hogy Ádám bűne miatt leszármazottai természetükben megromlottak, születésüktől fogva a bűnre hajlanak, és hogy dj életre és Istennel való igazi kapcsolatra csak Jézus Krisztus megváltó cselekedete által juthatunk el. Abban a hi tben, hogy ez igaz, Kr.isztus parancsának engedelmeskedve jött ide ez a testvér nyilvánosan megvallani, hogy büneí, meg bocsáttattak, és a vízzel történő keresztség jele belső megmosatásának és új életének Krisztusban. Kérünk benneteket, imádkozzatok érte, hogy előbbre juthasson a hit útján, Istennel való szövetsége megtartásában, és a Szentlélek megdjító kegyelmében az úr megtisztító, megszentelő és megigatító munkáját tapasztalhassa mindenkor.
/2/ (Ezek után a lelkipásztor imádkozik:)
Mindenható és örökkévaló Isten, akinek szövetsége állandó, és akinek ígéreteiben mindig bízhatunk, hozzád kiáltunk ezért a testvérért, aki a megkeresztelés re eljött, ezzel bizonyságot tenni arról, hogy elfogadta szabadító kegyelmedet, Fiad, Jézus Krisztus vérében való hit által. Hadd örvendezzen mindenkor bűnei bocsánatában, Lelked benne lakozásán, a gyülekezet közösségében, a feltámadás bizonyosságában és az eljövendő világ dicsőségében. Ámen.
/3/ (A lelkipásztor kéri a gyülekezetet, hogy álljon fel, majd így szól:)
Ezékiel próféta szája által így szól az úr Isten:
"megszentelem magamat rajtatok, és fölveszlek titeket a pogányok közül, s egybegyűjtelek titeket minden tartományból, és hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságotokból és minden bálványaitoktól megtisztítlak titeket. És adok néktek új szívet és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatomban járjatok, és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek, és lesztek nékem népem s én leszek néktek Istenetek." Jézus Krisztus pedig ezt mondta: "Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek, és íme én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
Testvérem, aki eljöttél a vízzel való keresztségre, hallottad a gyülekezet imádságát. Isten továbbra is kegyelmes lesz hozzád, és elvisz téged örök országába. Ő, aki megtartja a szövetséget, megígérte egyszülött Fia által, aki megváltásunkért feláldozta magát, hogy ezt a kegyelmet megadj a neked. Azonban neked is meg kell ígérned a gyülekezet előtt, hogy szövetségedet megtartod vele, hiszel szent Igéjében, engedelmesen meg tartva parancsolatait, és a bűnös életnek ellentmondasz.
/4/ (Ezután a lelkipásztor felteszi a keresztségi fogadalom kérdéseit. Lásd: Függelék.)
/5/ (Majd kézen fogja a megkeresztelésre váró személyt, és őt a kívánt módon megkereszteli ezekkel a szavakkal:)
/6/ ........ én megkeresztellek téged az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.
(Kezét rátéve a megkeresztelt testvér fejére, imádkozik felette: )
Atyánk, Istenünk, aki mindazoknak, akik megbánják bűneiket és hisznek Jézus Krisztusban, hatalmat adsz, hogy Isten fiainak neveztessenek; legyen a Te kegyelmed mindenkor érvényes ennek a gyermekednek az életében. Hadd örvendezzen a Szentlélek keresztségében, s minden bűnös hajlamot legyőzhessen a Te erőddel, és minden keresztyén erény megvalósuljon és növekedjen benne. Adj neki szolgálatot egyházad közösségében, és bizonyságtétele a világban hozzon dicsőséget szent nevedre. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
/7/ (Majd a lelkipásztor elmondja az ároni áldás szavait. Lásd: Függelék.)
/3/ Ez 36,23-28; Mt 28,19-20.
B. Az úrvacsora
411.§. Kinek szolgáltathat juk ki az úrvacsorát
Minden lelkipásztor fordítson gondot arra, hogy olyan személy, akiről köztudott, hogy erkölcstelen életet él vagy rossz hírű, vagy nem akarja nyilvánvaló bűnét vállalni, ne járuljon az úr asztalához, míg nem adja megnyugtató módon jelét megbánásának és élete megjobbításának.
Az úrvacsorát nem csak gyülelezeti tagjainknak, hanem bármely hívő keresztyénnek is kiszolgáltathatjuk.
412.§. Az úrvacsora rendje (1)
/1/ (Lelkipásztor a gyülekezethez:)
Testvéreim, ti akik igazán és komolyan megbántátok bűneiteket, akik szeretetben és békességben éltek, akik igyekeztek új életben járni Isten parancsolatait követve és szent útján haladva, jöjjetek közelebb hittel, és vegyétek ezt a szentséget javatokra, és alázatosan letérdelve tegyetek bűnvallást a Nindenható Istennek eképpen:
/2/ Mindenható Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, mindenek teremtője, minden ember bírája, megvalljuk, hogy vétkeztünk, és fájlaljuk elmúlt életünk gonoszságát. Vétkeztünk ellened, szentséged és szereteted ellen, és csak haragodat érdemeljük. Komolyan bánjuk és fájlaljuk minden rossz cselekedetünket és mulasztásunkat is, amikor nem tettük meg azt, amit tennünk kellett volna. Szívünk szomorú és elismerjük, hogy menthetetlenek vagyunk a Te kegyelmed nélkül. Mindenható Isten, aki előtt minden szív nyitva van, minden vágyát ismered, aki előtt nincs elrejtett titok, tisztítsd meg szívünk gondolatait Szentlelked által, hogy tökéletesen szerethessünk téged és embertársainkat, és méltóképpen dicsőítsük szent nevedet a mi Urunk Jézus Krisztus által.
/3/(Gyülekezet:) Könyörülj rajtunk!
/4/ (Lelkipásztor:) Könyörülj rajtunk kegyelmes Atyánk Fiadért, a mi Megváltónkért, Jézus Krisztusért, aki meghalt értünk.
/5/ (Gyülekezet:) Bocsáss meg nekünk, tisztíts meg bennünket!
/6/ (Lelkipásztor:) Adj erőt, hogy szolgáljunk neked új, előtted tetsző élettel, és hogy dicsérjük és tiszteljük nevedet a mi Urunk Jézus Krisztus által.
/7/ (Gyülekezet:) Ámen.
/8/ (Ezután a lelkipásztor ezt mondja:)
Folytassuk könyörgésünket azzal, hogy közösen elmondjuk az imádságot, amire a mi Urunk Jézus Krisztus tanította tanítványait. (A Mi Atyánk elmondása közösen.)
/9/ (Lelkipásztor:)
Mindig fontos és illendő dolog, de kötelességünk is, hogy szüntelenül és minden helyen hálát adjunk neked uirunk, szent Atyánk,mindenható és örökkévaló Isten. Ezért az angyalokkal és a mennyei seregekkel dicsérjük és imádjuk dicsőséges nevedet mindenkor dicsérve téged e szavakkal:
(gyülekezettel együtt:) Szent, szent, szent a Seregeknek Ura, teljes mind a menny és föld a te dicsőségeddel. Dicsőség legyen neked felséges Úr! Ámen. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek ahogy kezdetben volt, ahogy van és ahogy örökké lesz a világ végéig. Ámen.
/10/ (Ismét a lelkipásztor imádkozik:)
Kegyelmes Urunk, nem önelégülten jövünk asztalodhoz, saját igazságunkban bízva, hanem irgalmasságodban reménykedünk, meghívó szeretetedre hallgatva Krisztusért. Nem vagyunk méltók, hogya lehullott morzsákat összeszedjük, de jóságodból mégis eléd járulunk, hogy dúslakodjunk házad bőséges javaiban, és megittasodjunk gyönyörűséged folyóvizéből; hogy vehessük lélekben és igazságban drága Fiad, Jézus Krisztus testének és vérének érdemét, hogy élhessünk és növekedhessünk hozzá hasonlóvá válva, és drága vére által meg tisztítva és megmosva, örökre benne maradjunk és Ö mibennünk. Ámen.
/11/ (A lelkipásztor kevébe véve a kenyeret és a kelyhet imádkozik:)
Mindenható Isten, mennyei Atyánk, aki szeretetedből odaadtad Jézus Krisztust, egyszülött Fiadat kereszthalálra megváltásunkért, aki egyszer s mindenkorra elvégzett áldozatával teljes, tökéletes és elégséges engesztelést szerzett az egész világ bűneiért, mi most a Te asztalodhoz jövünk, Fiadnak Jézus Krisztusnak engedelmeskedve, aki szent evangéliumában azt parancsolta nekünk, hogy emlékezzünk folytonosan az Ö halálára, míg vissza nem jön. Hallgass meg bennünket kegyelmes Atyánk, alázatosan kérünk, add meg nekünk, hogy amikor vesszük ezt a kenyeret és bort, ahogy ö parancsolta, és megemlékezünk az 6 szenvedéséről és haláláról, hadd legyen részünk teste ésvére áldásából is. Ámen.
(Kenyeret és kelyhet visszateszi az asztalra.)
/12/ Az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárulta tott, vette a kenyeret és hálákat adva megtörte (a lelkipásztor kézbe veszi és megtöri a kenyeret) és ezt mondotta: vegyétek, egyétek, ez az én testem, mely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
/13/ Hasonlatosképpen a pohárt is vette minekutána vacsorált volna (a szolgálattevő kezébe veszi a kelyhet) és hálákat adva adta azoknak ezt mondva: igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
/14/ (Ezután a lelkipásztor kiosztja a,kenyeret ezekkel a szavakkal:)
A mi Urunk Jézus Krisztus teste értünk adatott, megőrzi lelkünket és testünket az örök életre. Vegyétek és egyétek, emlékezve arra, hogy Krisztus meghalt értünk, tápláljuk szívünket ezzel a hittel és hálaadással.
/15/ (A bor kiszolgáltatásakor ezt mondja:)
A mi Urunk Jézus Krisztus vére, amely kiontatott értünk, megőrzi lelkünket és testünket az örök életre, igyatok ebből mindnyájan hálaadással, emlékezve arra, hogy Krisztus vére kiontatott értünk.
/16/ Végül a lelkipásztor veszi magához a jegyeket.
/17/ Ezt elvégezve a megmaradt jegyeket betakarja egy fehér terítővel.
/18/ Azután imádkozik, és áldással (Lásd: Függelék.)
befejezi az összejövetelt.
/9/ Jel 4,8
/10/ Zsolt 36,9.
/12/, /13/ 1Kor 11,23-25.
413.§. Az úrvacsora rendje (2)
/1/ A lelkipásztor az istentisztelet végén kéri, hogy azok, akik az úrvacsorai közösségben részt kívánnak venni, mert arra szívükben felkészültek, maradjanak vissza.
/2/ Egy énekvers eléneklése után
/3/ a lelkipásztor felolvassa az úrvacsora szereztetési Igéit (Lásd: Függelék.).
/4/ Ezután az úrvacsora jelentőségével kapcsolatban néhány szót szól,
/5/ majd kéri, hogy egy újabb énekvers alatt jöjjenek előre azok, akik úrvacsorát kívánnak venni.
/6/ Ezután a kenyér kiosztásához kezd, közben igeverseket mond (Lásd: Függelék.).
/7/ Most a kelyhet veszi kezébe, szintén alkalomhoz illő igeverseket mondva (Lásd: Függelék.)
kiosztja a bort,
/8/ végül ő veszi az úrvacsorát.
/9/ Megkér valakit a testvérek közül, hogy valamennyiük nevében imádkozzon.
/10/ Ezután bemondja a megkezdett ének következő versét, ami alatt az úrvacsorában résztvevő személyek a helyükre mennek.
/11/ Végül a lelkipásztor kéri, hogy álljanak fel és fogadják az áldást (Lásd: Függelék.),
/12/ majd záróénekként a megkezdett ének soronkövetkező versét éneklik el.
/6/ Jn 6,27-57.
IV. Megáldási és felszentelési szertartások
A. A konfirmáció szertartása
414.§.
/1/ A konfirrnációt nyilvános főistentiszteleten tartjuk, lehetőleg az egyházi év valamenyik ünnepén.
/2/ A konfirmációi vizsga vagy a káté kikérdezése nem a nyilvános istentiszteleten, hanem a konfirmációi oktatás keretében zajlik le.
415.§. A konfirmáció rendje (1)
/1/ A gyülekezet alkalomhoz illő éneket énekel.
/2/ A lelkipásztor rövid imát mond.
/3/ A lelkipásztor alkalomhoz illő igehirdetése.
/4/ A konfirmandusok megkérdezése és hitvallása.
a. (Lelkipásztor:) Megvalljátok-e Isten és a gyülekezet színe előtt, hogy mindazt, amit a keresztségi fogadalom tartalmaz, hiszitek és vállalj átok?
(Felelet:) Megvalljuk.
b. (Lelkipásztor:) Mondjátok el együtt a keresztyének egyetemes hitvallását; az Apostoli Hitvallást.
(Felelet:) Apostoli Hitvallás. (Lásd:: Függelék.)
c. (Lelkipásztor:) Hittel valljátok-e, hogy az ember mindenestől elveszett. és egyedül Isten kegyelméből és a Jézus Krisztusba vetett hit által juthat üdvösségre? Mert nincsen más közbenjáró Isten és emberek között csak az igaz Jézus Krisztus.
(Felelet:) Mindezt hisszük és valljuk.
d. (Lelkipásztor:) ígéritek-e, hogy keresni fogjátok Isten akaratát, mind a Szentírás tanulmányozása, mind imádkozás, mind a gyülekezeti- alkalmak látogatása által?
(Felelet:) Megígérjük.
e. (Lelkipásztor:) ígéritek-e, hogy mindazt, amit Isten Igéjéről a kátéban tanultatok, szívetekben forgatj átok, és mint Jézus Krisztus tanítványai továbbadj átok missziói parancsa szerint? -
(Felelet:) ígérjük.
/5/ (Lelkipásztor:) Mondjátok el együtt az úr imádságát.
(Felelet:) Mi Atyánk. (Lásd: Függelék.)
/6/ (Lelkipásztor:) Jertek, hajtsatok térdet a felsé ges Isten színe előtt.
(A lelkipásztor kezét a konfirmandusok fejére téve egyenként imádkozik értük.)
/7/ A lelkész a konfirmandusokat és a gyülekezetet megáldja. (Lásd: Függelék.)
/8/ A gyülekezet a konfirmandusokkal együtt egy alkalomhoz illő gyülekezeti éneket énekel.
/9/ A konfirmáció szertartását rendszerint összekötjük úrvacsorai közösséggel is, melyen a konfirmandusok is részt vehetnek.
/4/ c. 1Tim 2,5.
416.§. Konfirmáció (2)
/1/ Gyülekezeti ének.
/2/ Igeolvasás, ima.
/3/ Gyülekezeti ének.
/4/ Utána a lelkész a konfirmandusokhoz fordul, akik szemben a lelkésszel a gyülekezet elé álltak.
(Lelkész:) Kedves fiatal Testvéreim! Miután a konfirmációi oktatás véget ért és ismereteitekről számot adtatok, illő és helyes, hogy válaszoljatok Isten népének jelenlétében az úr színe előtt azokra a kérdésekre is, amelyek felelősségetekre emlékeztetnek. Megértettétek-e, hogy az ismeret, bár senkit sem tesz keresztyénné, de bölccsé tehet az üdvösségre, ha valóban hisztek Jézus Krisztusban?
Ha igen, feleljen ki-ki magáért: Megértettem.
Megértettétek-e, hogy sem a keresztség - amelyben részesültetek, sem az oktatás, amelyen részt vettetek, nem helyet tesítheti és nem teheti feleslegessé a Jézus Krisztus követése felől való személyes döntést?
Ha igen, feleljen ki-ki magáért: Megértettem.
Mindezek után és a tanultak ismeretében hangos szóval mondjátok el a Krisztus Jézusban hívők legrégibb közös hitvallását, az Apostoli Hitvallást, me ly Jézus Krisztusban valóhiteteknek és mellette való döntéseteknek kifejezése lehetebben az ünnepélyes órában.
/5/ Közösen elmondják az Apostoli Hitvallást. (Lásd: Függelék.)
/6/ .A lelkipásztor név szerint szólítja a konfirmandusokat, s miután letérdeltek, egy-egy Igével megáldja őket.
/7/ záró imádság.
/8/ Áldás.
/9/ Gyülekezeti ének.
/4/ 2Tim 3,15.
B. Próbára való felvétel rendje
417.§.
/1/ A próbára felveendő testvérek a gyülekezetben elöl foglaljanak helyet. A lelkipásztor a következő szavakkal fordul a gyülekezethez:Szeretett Testvéreim! Mint a Szentírásból tudjuk, Isten népének a hivatása az, hogy hirdesse a Jézus Krisztusról szóló örömüzenetet mindenkinek, de nincs megbizatása arra, hogy az embereket az egyházhoz való csatlakozásra rábeszélje. Ahogy ami kötelességünk az evangélium hirdetése, úgy nem a mi feladatunk, hanem az úré, hogy a gyülekezet szaporodjon az üdvözülőkkel.
/2/ A gyülekezeti életre vágyakozók két csoportba oszthatók: egyik csoport a gyülekezet külső köre; ide tartoznak mindazok, akik kívánják és rendszeresen igénybe veszik a gyülekezet nyilvános szolgálatait önmaguk elkötelezése nélkül.
/3/ De van a gyülekezetnek belső köre is: olyanokból áll, akik igénylik a szorosabb testvéri közösséget és felügyeletet, akik részt kérnek a gyülekezet munkájából és terheiből, mint annak tagjai, és nem szégyenlik megvallani, hogy egyek velünk.
/4/ Gyülekezeti tag mindenki csak saját kérésére lehet, megkeresztelt és konfirmált gyermekeink is csak akkor, ha ezt külön kérik.
/5/ A most felvételükre váró testvérek sem a mi rábeszélésünkre, hanem egyéni meggyőződésből keresnek közösséget velünk. Amikor a gyülekezet vezetősége felvételük ügyében tanácskozott, senki sem hozott fel olyan okot, ami miatt a kérelmet el kellett volna utasítani.
/6/ Azért, hogy elhamarkodottan senki ne lehessen a gyülekezet tagja, először próbára veszünk fel mindenkit. Ez által mind a felvételt kérő, mind a gyülekezet meggyőződhet arról, hogy e lépés megegyezik-e Isten akaratával. Míg a gyülekezet megvizsgálja a próbatag életét és Krisztussal való kapcsolatát, a próbatagnak is alkalma nyílik arra, hogy megismerje a gyülekezet tanítását és belső életét.
/7/ Ez nagy felelősséget ró reátok, akik már a gyülekezet tagjai vagytok, és most képviselitek a közösséget, amelybe ők belépni kívánnak. Kérlek azért titeket, törekedjetek arra, hogy szent élettel járjatok előttük. Legyetek irántuk Urunk nevében olyan előzékenyek, hogy meg ne botránkoz tassátok őket. Nyújtsatok nekik segítséget abban, hogy hitbeli ismeretükben és tapasztalatukban növekedjenek, gyümölcsöző életre buzduljanak fel, és mindenkor hálaadás tárgya marad hasson számukra, hogy felvételt nyertek a közösségbe.
/8/ (Ezután a lelkipásztor előre hívja a felveendőket, megkéri a gyülekezetet, hogy álljon fel, majd a felveendőkhöz fordul: )
/9/ Szeretteim! Isten kegyelme által elhatároztátok magatokat Jézus követésére és az Ő szolgálatára. Ezen az úton nem bízhattok önrnagatokban, képességeitekben, saját erőtökben, mert akkor igyekezetetek kudarcot vall. Ezt a lépést egyedül a mi Urunk Jézus Krisztus szeretetére, váltságára és közbenjárására építve teszitek. Segítségetekre akarunk lenni, mint gyülekezet, az úr Igéje és a Szentlélek útmutatása alapján.
/10/ Azért, hogy a gyülekezet szándékotokról meggyőződhessen, feleljetek a következő kérdésekre:
a. Szívből kívánjátok-e, hogy minden bűnötöktől megszabadítson az úr? Ha igen, akkor
feleljen ki-ki magáért: Igen, szívből kívánom.
b. Akartok-e mindentől őrizkedni, ami Isten Igéjével ellenkezik, és arra törekedni, ami az úr előtt tetsző és kedves? Ha igen, akkor
feleljen ki-ki magáért: Igen, őrizkedni fogok és törekedni akarok.
c. Eltökéltétek-e magatokat a közös istentiszteleten való részvételre, mind a magán, mind a közös imádkozás gyakorlására, és készek vagytok-e elfogadni a testvéri intést? Ha igen, akkor
feleljen ki-ki magáért: Igen, Isten segítségével.
/11/ (Ezután a lelkész imádkozik, majd néhány közvetlen szóval köszönti a gyülekezetet.)
/1/ Csel 2,47b.
/2/ Zsolt 92,14
C. A tagfelvétel
418.§.
/1/ (A kitűzött napon a lelkész előre hívja azokat, akiket a gyülekezet rendes tagjává vesz fel, és a gyülekezet hez fordulva így szól:)
/2/ Szeretett Testvéreim! A Szentírás tanítja, hogy az Egyház Isten háztartása; test, amelynek feje Krisztus, és hogy a Szentlélek az evangéliurn által mindazokat a test tagjává teszi, akik Krisztusban vannak. Az Egyház lényege a tagoknak Krisztussal és egymással való közössége. Az Egyház feladata az evangélium tiszta hirdetése és az Isten által rendelt kegyelmi eszközök helyes használata, valamint a szent intelem és fegyelem gyakorlása, mellyel Krisztus megbízta Egyházát a szent élet előmozdítására. Minden hívő embernek érdeke, hogy Isten népéhez csatlakozzon, mert csak. azok fognak virágozni Isten tornácaiban, akik az úr házába plántál tatnak.
/3/ Az Egyház tagjainak különösebb kötelességei egymás iránt a következők: a békesség és egyetértés ápolása, egymás terhének hordozása, egymás óvása a bűnbeeséstől, a szívek bensőséges együttérzésére való törekvés, a hitben való megmaradás és hűség a közös istentiszteletben, valamint egymással és egymásért való imádkozás.
/4/ Kiváltságaik a szent életre való buzdíttatás, különösen Isten Igéjének hallása és a szentségek használata által; a lelkipásztor lelkigondozói szolgálata, és minden olyan áldás megtapasztalása, melyet Isten csak azoknak ígért, akik a hívők közösségéhez tartoznak.
/5/ Ebbe a szent közösségbe kívánnak belépni az előttetek álló testvérek, akik a keresztségben részesültek, és akiket a gyülekezet vezetősége felvételre ajánlott. Most is tenfélelemmel néhány kérdést akarunk hozzájuk intéznt hitüket és céljaikat illetően, hogy megbizgnyosodhassunk afelől, vajon méltók-e az egyházunkba való felvételre.
/6/ (A felveendőkhöz:) Szeretteim az Úrban! Ide jöttetek, hogy részeseivé legyetek a gyülekezeti élet áldásainak, melyeket Megtartónk drága vére árán lehetővé tett. örülünk Isten kegyelmének, amelyben titeket részesített, amikor követésére elhívott, és örülünk, hogy az igazságban megma~adtatok. Hallottátok, hogy milyen gazdag kegyelemben részesülnek Krisztus egyházának tagjai, és milyen komolyak azok a kötelességek, amelyeket a tagoknak vállalniuk kell. Mégis, mielőtt felvennénk titeket az egyházba, illő, hogy fogadalmatokat nyilvánosan megújítsátok, hiteteket megvalljátok és készségeteket kijelentsétek, azáltal hogya következő kérdésekre feleletet adtok.
/7/ (Kérdés:) Megújítjátok-e Isten és a gyülekezet színe előtt azt az ünnepélyes ígéretet, amelyet a keresztségi fogadalom tartalmaz?
(A keresztségi fogadalom megismétiése. Lásd: Függelék.)
/8/ Elismeritek és megerősítitek-e ezt a szövetséget, elismeritek-e, hogy kötelességetek annak hűséges megtartása?
Ha igen, akkor feleljetek: Igen, elismerem és megerősítem.
/9/ (Kérdés:) Hiszitek-e, hogy az úr Jézus Krisztusban üdvösségetek van?
Ha hiszitek, akkor feleljétek: Igen, hiszem.
/10/ (Kérdés:) Hiszitek-e a Szentírás tanait úgy, amint azokat az Evangéliumi Testvérközösség hitelveiben tanítja?
Ha hiszitek, feleljétek: Igen, hiszem.
/11/ (Kérdés:) Alávetitek-e magatokat egyházunk szabályainak? Szentnek tartjátok-e Isten rendeléseit, és törekedtek-e arra minden erőből, hogy mind a testvérek javát, mind Krisztus országának ügyét előbbre vigyétek?
Ha igen, akkor feleljétek: Igen, akarom és törekszem.
/12/ (Kérdés:) Akarjátok-e földi javaitok arányában az evangélium ügyét, valamint egyházunk jótékonysági törekvéseit rendszeresen támogatni?
Ha igen, akkor feleljetek: Igen, akarom.
/13/ (A gyülekezethez:)
Szeretteim! Hallottátok a testvérek feleleteit. Tud-e valaki közületek olyan okot felhozni, amiért az előttetek állókat nem vehetnénk fel a tagok sorába?
(Ha nincs ellenvetés, akkor forduljon a lelkész a jelöltekhez)
/14/ Üdvözöllek benneteket Isten népének közösségében. A testvéri szeretet bizonyságául az egyház nevében jobbomat nyújtom nektek. Adja Isten, hogy hű és hasznos tagjai legyetek a bűn ellen harcoló egyháznak e földön, míg Isten el nem hív titeket a diadalt aratott egyház közösségébe, mely minden folt nélkül áll az Isten trónusa előtt.
(A lelkész egyenként kezet fog mindegyikükkel.)
/15/ Imádság, áldás.
D. Házasságkötés megáldása (1)
419.§. A házasságkötés megáldásának szertartását vagy nyilvános istentisztelet után vagy külön istentisztelet keretében tartjuk. Utóbbi esetben
/1/ a bevonuló ének alatt bejön a fiatal pár és megáll az Úr asztala előtt.
/2/ A lelkipásztor beköszöntő áldása. (Lásd: Függelék.)
/3/ Szabad imádság.
/4/ Igehirdetés.
/5/ Gyülekezeti ének vagy karének.
/6/ (Lelkipásztor a gyülekezethez:)
Kedves Testvéreim! Hallgassátok meg, mit tanít Isten Igéje a házasságról:
a. Isten maga rendelte a házasságot: "Mondta az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni, szerzek neki segítőtársat, hozzá illőt. Annakokáért elhagyja a férfiú atyját és anyját és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté."
b. Hallgassátok meg, hogy Isten parancsa szerint milyen legyen egymással való kapcsolatotok: A Szentlélek így jelenti ki ezt pál apostoIon keresztül: "Ti férfiak, szeressétek feleségeteket, miképpen Krisztus is szerette az egyházat és önmagát adta érte, hogy azt megszentelje, megtisztítván víznek fürdőjével az Ige által, hogy majd önmaga elé állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy ránc, vagy ehhez hasonló, hanem legyen szent és feddhetetlen. Úgy kell a férfiaknak is szeretni feleségüket, mint saját testüket. Aki szereti feleségét, önmagát szereti. Mert soha senki a saját testét nem gyűlölte, hanem táplálgatja és gondosan ápolja azt, amiképpen Krisztus is az egyházat."
"Ti asszonyok, saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak. Mert a férj feje a feleségnek, mint Krisztus is feje a gyülekezetnek, az Ő testének, és megtartója annak. De amint a gyülekezet engedelmes Krisztusnak, úgy az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben."
Ismeritek Isten akaratát, hogy Őt féljük és szeressük, tiszták és szemérmesek legyünk szavainkban és cselekedete inkben, és hitvestársát mindenki szeresse és megbecsülje. A házastársak szent példaképe ebben drága Megváltó Urunknak, Jézus Krisztusnak gyülekezetével való 'kapcsolata. így kell a házastársaknak is szent szeretetben egymáshoz ragaszkodni, és egymást soha el nem hagyni.
c. Hallgassátok meg Isten Igéjének a házassághoz kapcsolt ígéreteit: "Teremtette Isten az embert az Ő képére, Istennek képére teremtette őt, férfiúvá és asszonnyá teremtette őket. És megáldotta őket és ezt mondotta nekik: szaporodjatok és sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá."
Salamon király által pedig ezt mondja az úr: "Megnyerte a jót, aki talál feleséget és vett jóakaratot az úrtól."
Pál és Silás által pedig: "Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe."
/7/ (Lelkipásztor a fiatal párhoz:)
Kedves Testvéreim! Hallottátok, mit tanít Isten Igéje a házasságról. Mielőtt a halálig tartó házassági hűséget egymásnak megígéri tek, feleljetek nekem Isten és a gyülekezet előtt a következő kérdésekre:
a. (Előbb a vőlegényt kérdezi:) Kedves ................................. testvérem, szereted-e a melletted álló ..........................................-t, akit magadnak Isten ajándékából földi házastársadul választottál? Szereted-e?
b. Akarod-e őt Isten rendelése szerint feleségül venni? Akarod-e?
c. ígérsz-e neki igaz szeretetet és hűséget, békés együtt lakást és hű gondviselést, amíg a halál tőle el nem választ? Ígérsz-e?
d. (A menyasszonyt kérdezi:) Kedves ................................ testvérem, szereted-e a melletted álló .................................. -t, akit magadnak Isten ajándékából földi házastársul választottál? Szereted-e?
e. Akarsz-e Isten rendelése szerint feleségül menni hozzá? Akarsz-e?
f. Ígérsz-e neki igaz szeretetet és engedelmes hűséget, békés együttlakozást és hű gondviselést, amíg a halál tőle el nem választ? ígérsz-e?
/8/ úgy most hajtsatok térdet az úr színe előtt, nyújtsátok egymásnak jobb kezeteket, a jelenlévők pedig felállva hallgassák meg a házassági szövetség szavait.
/9/ Vőlegény testvérem, először te mondd utánam:
Én ......................... téged ........................ / Isten és a gyülekezet színe előtt / Isten rendelése szerint, feleségül veszlek. / Téged szívemből szeretlek. / Bízva Istenben, aki Atya, Fiú, Szent lélek / a keresztyén házastársi kötelességeket / irántad híven teljesítem./ Hozzád hű leszek / veled megelégszem. /Holtomig, holtodig el nem hagylak, / sem egészségedben, sem betegségedben, / sem jó napokban, sem rossz napokban. / Megváltó Uramat veled együtt szolgálom. / Ehhez segítsen engem szerető mennyei Atyám / Jézus Krisztusban a Szentlélek által. Ámen.
/10/ Most pedig menyasszony testvérem, te mondjad utánam a házassági szövetség szavait:
Én ........................ hozzád ....................... / Isten és a gyülekezet színe előtt / Isten rendelése szerint feleségül megyek./ Téged szívemből szeretlek. / Bízva Istenben, aki Atya, Fiú és Szentlélek, / a keresztyén házastársi kötelességeket / irántad hiven teljesítem. / Hozzád hű leszek, / veled megelégszem / holtomig, holtodig el nem hagylak, / sem egészségben, sem betegségben, / sem jó napokban, sem rossz napokban. / Megváltó Uramat veled együtt szolgálom. / Ehhez segítsen engem szerető mennyei Atyám / Jézus Krisztusban a Szentlélekáltal. Ámen.
/11/ (A lelkipásztor mondja:)
Kedves Testvéreim! Mivel ti a földi életben a házasságot szerző Isten akarata és törvénye szerint rendelt házasságban együtt kivántok élni, és erről az elhatározásotok ról Isten és a gyülekezet szine előtt vallást és igéretet tettetek, Istennek nevében, aki Atya, Fiú, Szentlélek, egy bekapcsollak titeket a házasság szövetségében, szivetekre helyezve Megváltó Urunk intő szavát: "Amit az Isten egybeszerkesztett, ember azt el ne válassza!"
/12/ Lelkipásztor kezét a házaspár fejére téve imádkozik értük,
/13/ majd elmondja felettük az ároni áldást. (Lásd: Függelék)
/14/ Felsegiti az ifjú párt, és néhány köszöntő szó kiséretében egy Bibliát ajándékoz nekik.
/15/ Végül bemond egy alkalomhoz illő éneket, mely alatt az ifjú pár az ajtóhoz megy , hogy a gyülekezet jókivánságait fogadja.
Korábban kötött polgári házasság megáldása (2)
420.§. /1/ (Az előbbi szertartás bevezető istentiszteleti elemei után a lelkipásztor a házaspárhoz fordul.)
/2/ Kedves Testvéreim! Miután a polgári hatóság már jogilag házasfeleknek nyilvánitott benneteket, és meghallgattátok Isten üzenetét és szándékát is a házassággal kapcsolatben a Biblia alapján, felkérlek benneteket, hogy egymás jobb kezét fogva, Isten szine előtt térdet hajtva adjátok egymásnak a sírig tartó szeretet és hűség igéretét.
/3/ Először te mondjad férfitestvérem: Én ................... / házassági fogadalmarnat Isten szine előtt / veled ...................... mint feleségemmel/szeretetből megerősitem. / Hozzád hű leszek, / veled megelégszem, / akár melletted, akár elszakitva leszek tőled. / Sem jólétben, sem szegénységben, / sem egészségben, sem betegségben, / sem boldog, sem boldogtalan állapotodban / el nem hagylak, / hanem hűséges férjed leszek, / mig a halál el nem választ minket egymástól.
/4/ Most pedig te mondjad asszony testvérem: Én...................... / házassági fogadalmamat Isten szine előtt / veled ................................ mint férjemmel / szeretetből megerősitem. / Hozzád hű leszek,/ veled megelégszem, / akár melletted, akár elszakitva leszek tőled. / Sem jólétben, sem szegénységben, / sem egészségben, sem betegségben, / sem boldog, sem boldogtalan állapotodban / el nem hagylak, hanem hűséges feleséged leszek, / mig a halál el nem választ minket egymástól
/5/ (A lelkipásztor imádkozik felettük kezét fejükre téve, majd ezekkel a szavakkal fejezi be imádságát:)
A minden kegyelem Istene áldjon és őrizzen meg titeket, segitsen házasságotokban, hogy az 6 támogatása által egymást boldogitva élhessetek. Amit az Isten egybeszerkesztett, ember azt el ne válassza. Ámen.
419.§. /6/ a. 1Móz 2,18.24.
b. Ef 5,22-33.
c. 1Móz 1,27-28; Péld 18,22; Csel 16,31.
/11/ Mt 19,6.
E. A temetés szertartása
421 .§. (A lelkipásztor a koporsó előtt állva mondja:)
/1/ A mi segítségünk jöjjön mennyei Atyánktól, aki Teremtőnk és megtartónk, és egyszülött Fiától, Jézus Krisztustól, aki igy szólt: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki csakél és hisz énben nem, soha meg nem hal. Ámen.
/2/ Keves Gyászoló Gyülekezet, Testvéreim! Megállva pihenni térő testvérünk, koporsójánál, emeljük fel Istenhez megszomorodott szívünket,
/3/ imádkozzunk:
Örökkévaló Isten, mennyei Édesatyánk, akitől jöttünk és akihez visszatérünk, add nekünk isteni jelenléted áldását, földi zarándokutunknak ezen a pontján is.A te Lelked által adj bizonyosságot nekünk, hogy Jézus Krisztus, akit szolgálni kívánunk, legyőzte a halált és él örökké. Tégy képessé bennünket arra, hogy mostani életünket az örök élet fényében szemlélhessük, s hogy lelkünk lecsendesedjen és látásunk megtisztuljon. Krisztus által kérünk. Ámen.
/4/ Mi Atyánk, ki vagyamennyekben ...
/5/ Gyülekezeti ének. (Egy vagy két vers.)
/6/ Igehirdetés.
/7/ (A lelkipásztor imádkozik:)
Mindenható Édesatyánk, a napfény tűnik csendesen valamennyiünk életéből, mert mulandó minden idelenn. Csak Te vagy örök, és szereteted most sem múlt el. Szentlélek úr Isten, Te vagy vigasztalónk, de Te tudod porhoz tapadt lelkünket is felemelni, és megnyitni szemünket s az örökkévalóság felé irányítani. Vigasztald meg elhunyt testvérünk szeretteit, és add, hogy ez a próbatétel javukat szolgálja. Megváltónk, hisszük, hogy a halál völgyén túl is velünk maradsz Te, és örök országodban majd letörölsz minden könnyet szemünkről. Ámen.
/8/ Aldás. (Függelék szerint.)
/9/ Gyülekezeti ének. (Egy vagy két vers.)
/10/ Szeretteim, kisérjük békességgel eltávozott testvérünk kihűlt testét utolsó földi útjára.
/11/ A sírnál: gyülekezeti ének éneklése, míg a gyászolók valamennyien elhelyezkednek a sír körül.
/12/ Testvéreim!
Miután a mindenható Isten bölcs végzése kiszólította a világból elhunyt testvérünket, eltemetjük romlandó testét, hogy porrá legyen, ami porból vétetett, a feltámadás reménységében.
Vagy:
Kedves Gyászoló Testvéreim! íme a nyitott sír, földi életünk utolsó állomása! Eltemetjük a romlandó testet, hogy porrá legyen az, ami a földből vétetett. Tekintetünket mégis emeljük fel hittel. Eltávozott testvérünket a boldog lelkek között tudhat juk , akik a mennyei trón előtt ujjonghatják a megváltottak hálaénekét.
Vagy:
Gyászoló Szeretteim! Úgy érkeztünk a nyitott sírhoz kísérve elhunyt szerettetek kihűlt porsátorát, hogy nem értjük, miért történt mindaz, ami ezt a nagy gyászotokat és fájdalma tokat okozta. Istenben, mennyei Atyánkban bízhatunk akkor is, ha minden sötétségbe borul előttünk. Ö az, aki megvigasztalhat benneteket ebben az órában is a kegyelem és szeretet által, mely adatott nékünk a mi Urunk Jézus Krisztusban.
/13/Hallgassátok meg a feltámadásról szóló Igéket. (Lásd: Függelék.)
/14/ Imádkozzunk:
Kegyelmes Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki magad vagy a feltámadás és az élet, kiben aki hisz,-ha meghal is élni fog, alázatosan könyörgünk hozzád, hogy támassz fel bennünket a bűn halálából az igazság életére, nogy ha elköltözünk ebből az életből, Jézusban nyugodhassunk, és a feltámadáskor az utolsó napon találtassunk elfogadhatónak a Te szemedben, és elvegyük az áldást, amit szeretett Fiad ad azoknak, akik szeretnek és félnek téged, ezt mondva: Jertek Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely néktek készíttetett a világ kezdete óta. Add ezt kérünk kegyelmes Atyánk, a mi Megváltónk Jézus Krisztus által. Amen.
/15/ Jertek, valljuk meg győzelmes hitünket. (Hiszek egy ... Lásd: Függelék.)
/16/ Aldás. (Lásd: Függelék.)
/17/ A lelkipásztor int a temetői alkalmazottaknak, s míg azok a koporsót behantolják,a gyülekezet alkalomhoz illő énekeket énekel.
/18/ A lelkipásztor a gyászoló családhoz megy, és kifejezi együttérzését.
/1/ Jn 11, 25-26./15/ Mt 25,34.
F. A lelkésszé szentelés
422.§. Ha az egyház valamelyik tagja komoly vágyat érez alelkipásztori hivatáshoz, úgy gyülekezeti lelkészének kötelessége, hogya szolgálat lehetőségeiről és követelményeiről tanácsot adjon neki. Ha a lelkésznek az a meggyőződése, hogy ezt az egyháztagot csakugyan Isten hívta el, és valóban van adománya a lelki szolgálathoz, akkor javasolhatja, hogy laikus prédikátori engedélyt kapjon és a lelkipásztori szolgálathoz szükséges képzésben részt vehessen.
423.§. A lelkésszé szentelés évi közgyűlésen történik.
I. A segédlelkésszé (vagy diakónussá) szentelés (1)
424.§.
/1/ Egy körzeti elöljáró vagy a felszentelt lelkészek (vének) közül valaki az elnök elé állítja a felszentelésre várókat, és ezt mondja: Eléd állítom atyánkfiait (hangosan elmondja a nevüket), hogy diakónussá szenteltessenek.
/2/ Ezután az elnök a közgyűléshez fordul: Testvéreim a Krisztusban! A szolgálat Isten nagy elhívása felszentelt emberek felé, hogy betöltsék a prófétai és papi tevékenységet Jézus Krisztus egyházában. Nincs olyan munka, amely többet követelne az embertől és jobban kielégítené, mint a Lélek által felszentelt szolgáló munkája. Isten és emberek között áll, hűségesen hirdeti az Igét, imádkozik Istenhez az emberekért, táplálja a hívők lelkét és vigasztalja a gyászolókat. Adminisztratív és lelkészi felelőssége fizikailag és szellemileg kimerítheti, de megújulást keres a Szentlélek forrásaiban. Isten embere elhivatásából eredően mentő szeretettel szereti népét és oda adó hűséggel szolgálja Urát.
/3/ Testvéreinket, akik előttetek állnak, Isten akarata szerint diakónusokká akarjuk szentelni. Alapos vizsgálat után úgy találtuk, hogy Isten hívta el őket erre a szolgálatra és alkalmasak is rá. Ha. valaki tud közületek olyan okot, amely ennek ellene szól, jöjjön elő most Isten nevében és mondja el. (Ha senki sem jelentkezik, az elnök folytatja:)
/4/ Imádkozzunk! Mindenható Édesatyánk, aki isteni gondviselésed által különböző szolgálókat rendeltél el egyházadban, és aki indítottad apostolaidat, hogy a diakónusok rendjébe válasszák első vértanúdat Istvánt, másokkal együtt, tekints kegyelmesen ezekre a szolgáidra, akiket most elhívtál ugyanerre a hivatalra és feladatra; töltsd be, őket tanításod igazságával és ékesítsd fel őket feddhetetlen élettel, hogy mind szavakkal, mind jó példával hűségesen szolgáljanak téged ebben a hivatalban a Te neved dicsőségére és egyházad épülésére, Megváltónk, Jézus Krisztus érdeméért, aki él és uralkodik veled és Szentlélekkel, most és mindörökké. Ámen.
/5/ Ezután a jelenlevő lelkipásztorok közül egy az ószövetségből, Jeremiás könyvének 1. részéből a 4-10. verseket,
"Szóla pedig az Úr nékem, mondván: Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé. És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én! Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked. Ne félj tőlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr. És kinyújtá az Úr az ő kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba! Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!"
/6/ egy másik pedig az újszövetségből, az apostoli levelekből, a Timóteushoz írt első levél 3. részének 8-13. verseit olvassa (nők felszehtelése esetén a 10. verssel bezárólag olvassuk a Timóteushoz írt levélből felvett szakaszt) , ezzel a bevezetéssel: Hallgassátok meg, mit mond Isten Igéje erről a hivatalról.
"Hasonlóképpen a diakónusok tisztességesek legyenek, nem kétnyelvűek, nem sok borivásba merültek, nem rút nyereségre vágyók; Kiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. És ezek is először megpróbáltassanak, azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek. / Feleségeik hasonlóképen tisztességesek, nem patvarkodók, józanok, mindenben hívek legyenek. A diakónusok egy feleségű férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják. Mert a kik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek magoknak, és sok bizodalmat a Jézus Krisztusban való hitben."
/7/ Ezután az elnök olvassa Isten Igéjét. Elnök: Hallgassátok meg az evangéliumból Jézus Krisztus tanítását Lukács 12,35-38-ig.
"Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, a kik az ő urokat várják, mikor jő meg a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki. Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy, vigyázva talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat, és előjövén, szolgál nékik. És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!"
Majd a közgyűléshez fordul ezekkel a szavakkal:
/8/ Kérlek benneteket, hogy fennállva figyelmesen hallgassátok meg testvéreinknek a szolgálatra való elhiva tottságukkal kapcsolatban feltett kérdéseinkre adott válasza it. (Az elnök egyenként a diakónusjelöltekhez fordul.)
/9/ Elnök:
a. Belső indíttatást érzel-e a Szentlélek által, hogy válladra vedd a szolgálatot Krisztus gyülekezetében, hogy Istennek szolgálj dicsőségére és népének épülésére?
Válasz: Igen.
b. Komolyan hiszed-e, hogy mindaz Isten szava, amit az ó és újszövetség kánonikus iratai tartalmaznak?
Válasz: Igen.
c. Szorgalmasan olvasni és magyarázni fogod-e a gondjaidra bízott embereknek?
Válasz: Igen.
d. A diakónus hivatalához tartozik, hogy segítsen a gyülekezeti vénnek a szolgálatban, olvasni és magyarázni a Szentírást, tanítani a fiatalokat, és a gyülekezeti vén távollétében keresztelni és kiszolgáltatni az úrvacsorát. Továbbá feladata, hogy felkutassa a szegényeket, betegeket, gyámoltalanokat, hogy a gyülekezet meglátogathassa és segíthesse őket. Fogod-e tenni ezt készségesen, jó szívvel?
Válasz: Igen, Isten segítségével.
e. Teljes igyekezetet fordítasz-e arra, hogy saját életedet (és családod életét) Krisztus tanításához igazítsd, és amennyire csak képességeid és lehetőségeid engedik, helyes példaképe légy Krisztus nyájának?
Válasz: Igen, az úr segítségével.
f. Tisztelettel engedelmeskedni fogsz-e elöljáróidnak, szívesen és készséggel követve intésüket?
Válasz: Igyekezni fogok az Úr segítségével.
(Ha az elnök valamennyi felszentelésre várót kikérdezte, ezt mondja nekik:)
/10/ Kérlek benneteket, hajtsatok térdet a mindenható Isten előtt a gyülekezet jelenlétében. (Majd kezét egyenként a fejükre téve ezt mondja:)
/11/ Felhatalmazlak, hogya diakónus hivatalát gyakorold Isten egyházában az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ámen.
/12/ Ezután a gyülekezeti Bibliát egyenként mindegyik nek a kezébe adja és ezt mondja:
/13/ Végy felhatalmazást, hogy olvasd és prédikáld a Szentírást Isten népe között.
/14/ (Ezután-imádkozik:)
Mindenható Isten, minden jó adomány ajándékozója, aki nagy jóságodból elfogadtad szolgáidat a diakónusi hivatalra egyházadban, tedd őket - kérünk Urunk - szerény, alázatos, kitartó szolgáiddá, hogy mindenkor betöltse őket a jó lelkiismeret bizonyságtétele, és mindvégig állhatatosak és erősek lehessenek Fiadban, Jézus Krisztusban. Hadd forgolódhassanak úgy ebben az egyszerű szolgálatban, hogy méltóknak találtassanak a felelősségteljesebb feladatokra is egyházadban, Fiad, Megváltónk, Jézus Krisztus által, akinek legyen dicsőség és tisztesség most és mindörökké. Légy velünk, ó Urunk, minden cselekedetünkben kegyelmes Lelkeddel, állandó segítségeddel, hogy minden munkánkban, amit elkez dünk, folytatunk és bevégzünk, dicsőíthessük nevedet örömödre és tetszésedre a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.
/15/ Ezután az ároni áldás szavai következnek, vagy ez az áldás: Isten békessége, amely minden értelmet felülhalad, őrizze meg szíveteket és gondolataitokat Istennek és az Ö Fiának, a mi Urunk Jézus Krisztusnak az ismeretében és szeretetében, és a mindenható Isten, az Atya, Fiú és Szentlélek áldása legyen és maradjon veletek mindenkor. Ámen.
/15/ Fil 4,7.
II. Teljes jogú lelkésszé (vénné) való felszentelés
425.§.
/1/ (A szertartás első része az első imádságig megegyezik a diakónussá való szentelés szertartásával, csak diakónus helyett mindenütt vént mondunk.)
/2/ Az elnök imádkozik:
Mindenható Isten, minden jó adomány ajándékozója, aki isteni gondviselésedből különböző szolgálatokat rendeltél el egyházadban, adj kegyelmet - alázatosan kérünk - ezeknek a testvéreinknek. akiket vénné kívánunk szentelni. Töltsd be őket tanításod igazságával és áldd meg őket az élet szentségével, hogy hűségesen szolgálhassanak neked nagy neved dicsőségére és szent egyházad javára, Jézus Krisztus a mi Urunk által, aki él és uralkodik veled és Szentlélekkel egységben most és mindörökké. Ámen.
/3/ A felszentelési szertartásban résztvevő vének közül egy az Ószövetségből Ézsaiás könyve 6. részének az első nyolc versét olvassa.
/4/ Egy másik az Újszövetségből, az apostoli levelekből, az Efézusbeliekhez írt levél 4. részének 7-13. verseit.
/5/ Ezután az elnök János evangéliuma 10,11-18. verseit olvassa.
/6/ Majd a felszentelésre várókhoz fordul és így szól:
/7/ Elnök:
a. Szeretteim, valamennyien hallottátok a Szentírásból felolvasott Igékből, hogy milyen fontos és méltóságteljes az a hivatal, amelyre elhivattatok. Az a jó reménységünk, hogy Isten kegyelme által világosan elhatároztátok: teljesen odaadjátok magatokat erre a szolgálatra, amire tetszett Istennek elhívni benneteket. Minden erőtökkel munkálkodjatok ezen az egy dolgon, és fáradhatatlan igyekezettel és tanulással törekedjetek feladataitokat teljesen betölteni. Imádkozzatok Istenhez, az Atyához, Megváltónk, Jézus Krisztus közvetítésével a Szentlélek segítségéért, hogy az Ige naponkénti olvasása és mérlegelése által növekedjetek, erősödjetek és érettebbé legyetek szolgálatotokban. Újra és újra úgy szánjátok oda életeteket és tiéitek életét, úgy alakítsátok azt a Krisztus szabálya és tanítása szerint, hogy méltó és Isten szerint való példaképek lehessetek, akiket követhetnek mások.
b. És most, hogy Krisztus egyháza, akik itt együtt vagyunk, megérthessük indulatotokat és akaratotokat ebben a dologban, és hogy ígéretetek még jobban serkentsen titeket kötelességetek teljesítésére, feleljetek őszintén a kérdésekre, amelyeket Isten és egyháza nevében fel teszünk.
c. A közgyűlést kérem, hogy álljon fel.
/8/ Az elnök a felszentelésre várókat egyenként kérdezi:
a. Bizonyos vagy-e abban, hogy ami Urunk Jézus Krisztus akarata szerint elhivattál arra a feladatra, hogy egyházában gyülekezeti vén legyél?
Felelet: Igen.
b. Meggyőződésed-e, hogy a Szentírás tartalmazza mindazt a tanítást, ami a megváltáshoz és az üdvösséghez szükséges a Jézus Krisztusban való hit által? Elhatároztad-e, hogya Biblia alapján tanítod azokat az embereket, akiket rád bíznak, és nem tanítasz mást, csak azt, ami meggyőződésed szerint a Szentírásból megállapítható és igazolható?
Felelet: Meggyőződésem és elhatározásom ez Isten kegyelme által.
c. Hűségesen és szorgalmasan fogod-e képviselni Krisztus tanítását, kiszolgáltatni szentségeit, és gyakorolni fegyelmét gyülekezetedben, ahogy az Úr parancsolta?
Felelet: Igen, az úr segítségével.
d. Kész vagy-e arra, hogy hűséges igyekezettel harcolj minden Isten Igéjével ellenkező tévelygő és idegen tanítás ellen? Kész vagy-e inteni és buzdítani mind nyilvánosan, mind személyesen úgy egészségeseket, mint betegeket, ahogya szükség kívánja és az alkalom lehetővé teszi?
Felelet: Igen, az Úr segítségével.
e. Kitartó leszel-e az imádságban és a Szentírás olvasásában és a tanulásban, amely ennek ismeretére segít, kerülve azt, ami a világból és a testtől való?
Felelet: Igyekezni fogok erre az Úr segítségével.
f. Igyekezni fogsz-e arra, hogy mind magadat, mind családodat Krisztus tanítása szerint fegyelmezd, igazgasd és alakítsd, hogy mind te, mind ők, amennyire rajtatok áll, hiteles példaképei legyetek Krisztus nyájának?
Felelet: Igyekezni fogok erre az Úr segítségével.
g. Fenntartod és elősegíted-e amennyire rajtad áll a csendességet, békességet és szeretetet a keresztyének között általában, és különösen azok között, akik gondjaidra vannak bízva?
Felelet: Igen, az úr segítségével.
/9/ Kérlek benneteket, hogy hajtsatok térdet a felséges Isten színe előtt a közgyűlés jelenlétében.
/10/ Imádkozzunk!
Mindenható Isten, mennyei Atyánk, aki irántunk való nagy szeretetedből és jóságodból odaadtad egyetlenegy szeretett Fiadat, Jézus Krisztust, hogy Szabadítónk és az örök élet szerzője legyen, örökkévaló jóságodnak ezekért a nagy adományaiért dicsérünk és imádunk Téged, és alázatosan könyörgünk, hogy továbbra is őrizd meg szívünkben a hálaadás készségét ezért és minden egyéb adományodért, és légy segítségül, hogy szolgáid naponta növekedjenek és haladjanak az ismeretben és hitben, benned és Fiadban a Szentlélek által, hogy szent neved örökké dicsértessék és áldott országod növekedjen Fiad Jézus Krisztus, a mi Urunk által, aki él és uralkodik veled és a Szentlélek egységében, most és mindörökké. Ámen.
/11/ (Az elnök és a felszentelésben résztvevő valamennyi gyülekezeti vén kezét a felszentelésre kerülők fejére teszi külön-külön. Az elnök egyenként említve valamennyiük nevét, ezt mondja:)
/12/ ........... az Úr töltse ki rád Szentlelkét, hogy helytállhass ebben a hivatalban és munkában, amelyet mint gyülekezeti vén fogsz betölteni Isten egyházában, amelyre most kezünk rádtételével felszentelünk. Hűségesen tanítsd Isten Igéjét, és készségesen szolgáItasd ki szentségeit az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ámen.
/13/ (A vének továbbra is térden állva maradnak, az elnök valamennyiük kezébe helyezi a Bibliát és ezt mondja:)
/14/ Végy felhatalmazást, hogy prédikáld Isten Igéjét és szolgáItasd ki a szentségeket a gyülekezetben.
/15/ (Majd így imádkozik:)
Irgalmas Atyánk, kérünk téged, add mennyei áldásodat szolgáidra, hogy igazságba öltözhessenek, és hogy Igéd, amit hirdetnek, gyümölcsöt teremjen. Segíts bennünket annak megvallására és elfogadására, amit mondanak Szent Igédből, vagy beszélnek azzal egyetértésben, mint üdvösségünk eszközét, és hadd támogassanak bennünket kegyelmed erejével, hogy minden szavunkkal és tettünkkel kereshessük dicsőségedet és országod növekedését Jézus Krisztus, a mi Urunk által. Légy velünk, ó Urunk, minden cselekedetünkben kegyelmes segítségeddel, hogy minden munkánkban, amit elkezdünk, folytatunk és befejezünk általad, dicsőíthessük nevedet, és végül kegyelmedért megkapjuk az örök életet Jézus Krisztus, a mi Urunk érdeméért. Ámen.
/16/ Áldás. (A Függelék szerint.)
/17/ Ezután az elnök mindegyiküknek átadja a megbízólevelet, és kezet fog velük.
/15/ Zsolt 132,9.
III. Rendkívüli felszentelés
426.§.
/1/ Egy gyülekezeti vén előre vezeti a felszentelésre várókat, és ezt mondja az elnöknek:
Eléd állítom atyánkfiait, hogy felszenteltessenek.
/2/ Az elnök a közgyűléshez fordul:
Testvéreim! Az előttünk, álló szolgálók - ahogy gyülekezeteink is tudatában vannak ennek - nem saját hibájukból, hanem körülményeikből fakadóan nem tették le vagy tehették le időben lelkészi vizsgáikat. Mivel azonban gyakorlati életükben való hűségükről, Isten ügye iránti buzgalmukról és Istentől való elhívásukról bőséges bizonyságot szerezhettünk, mi akik gyülekezeteink bizalmából lelkészi tisztünket mind mostanig Isten elhívó és meg tartó kegyelme által betöltöttük, őket a lelkészi szolgálatra Istentől felkészített eszközöknek elismerjük, Urunk ügyéért és egyházunk iránt hordozott felelősséggel és gyülekezeteink egyetértésében bízva, őket a lelkészi szolgálatra felszenteljük és kibocsát juk.
/3/ Imádkozzunk!
Áldott légy Jézus Krisztus, aki szent szolgálatodba hívtad el testvéreinket, és aki sohasem bocsátod ki szolgáidat úgy, hogy azok saját erejükkel küszködjenek. Szentlelked erejével és bőséges adományaiddal halmozd el őket, hogy azzal sáfárkodjanak és szolgálják csodálatos ügyedet ebben a világban. Vedd körül testvéreinket, sokasítsd szívük örömét, és fáradozásaik gyümölcsét a Te neved dicsőségére és sokak üdvére. Ámen.
/4/ (Elnök:)
Hallgassátok meg Isten Igéjét Pál apostolnak a Korintusbeliekhez írt első leveléből a 4. rész 9. versétől a 14. versig.
/5/ Kérem a gyülekezetet, hogy álljon fel./6/ Imádkozzunk! úr Jézus, jó pásztor, aki életedet adod a juhokért, aki a pásztorok pásztora is vagy, légy áldva, hogy senki ki nem ragadhatja kezedből a tiéidet. Köszönjük, hogy testvéreinket is Te hívtad el a szolgálatra. Te hatalmazod fel őket isteni erőddel. Hadd legyen rajtuk drága áldásod, hadd járjanak abban a tudatban, hogya Te gyermekeid és a Te eszközeid, és hogy az ő munkájuk nem hiábavaló tebenned. Ámen.
/7/ (Az elnök a felszentelésre várókhoz:)
Kedves Testvéreim! Sokan - nemcsak hivatalos szolgái egyházunknak, hanem gyülekezeti tagjai is - meggyőződtünk arról, hogy Isten benneteket bűneitekből kihívott, gyermekévé fogadott és az Ő munkájába is beállított, ahol az Ő erejével forgolódtatok a gyülekezetek megelégedésére. Kérdem azért most tőletek, vállaljátok-e azt a szolgálatot, melyre Isten től elhívást, és az Ő népétől megbizatást és megerősítést kaptatok?
Felelet: Igen.
/8/ (Elnök:) Úgy mondjátok utánam a lelkészi fogadalom szövegét.
Én .............. lelkészi hivatalomban, / amelyre most véglegesen kibocsáttatom, / a mi Urunk Jézus Krisztusnak hűséges szolgája leszek. / A teljes Szentírást szorgalmasan tanulmányozom. / Isten Igéjét mind alkalmas, mind alkalmatlan időben, / egyházunk hitelvei szerint / tisztán és igazán hirdetem. / A szentségeket egyházunk rendtartása szerint szolgáltatom ki. / A gyülekezetemhez tartozók tanítására, / gyermekeink keresztyén nevelésére / nagy gondot fordítok./ A gyülekezet tisztaságának fenntartásán / buzgón munkálkodom, / evégből szükség es etén / az egyházi fegyelmet Isten Igéje / és az egyház törvénye szerint / személyválogatás nélkül gyakorlom. / Viszont ha emberi gyöngeségből magam vétenék, / az egyházi fenyítéknek magamat alázatosan alávetem. / Szegények, elhagyatottak, betegek gondját felveszem. / Egyházunk törvényes szabadságát / és függetlenségét fenntartani és megvédeni / kötelességemnek ismerem el; / csak törvényes felsőbbségem rendelkezéseit teljesítem. / Beszédemmel, tanításommal, / mindennemű munkámmal, példaadásommal, / egész életemmel Isten országának terjesztésére / és egyházunk építésére törekszem./ A rám bízott lelkeket és szolgálatokat el nem hanyagolom, / és az igaznak ismert keresztyén hitet / sem félelemből, sem adományért, / sem világi gazdagságért, sem egyéb tekintetből meg nem tagadom. / Isten segítsen erre engem!
/9/ (Elnök:) Szolgatársaim, itt a gyülekezet színe előtt, de a jelenlevő Szentháromság egy élő Isten színe előtt letérdelve fogadjátok a kibocsátás áldását.
(Kezét a jelenlévő vénekkel együtt a felszentelendők fejére teszi, és egyenként mindenki felett egy-egy Igét mondva imádkozik.)
/10/ Mindenható Isten, áldd meg testvéremet, hogy majd azokban a napokban is, amikor sírva kell vetnie, hadd tapasztalja meg, hogy Te soha el nem hagyod a tieidet, hogy Te vagy az, aki letörlöd szeméről a könnyet és megvalósítod ígéreted rajta, hogy vigadozzon majd az aratáskor. Áldd meg szolgálatát, adj maradandó gyümölcsöket fáradozása nyomán a Te dicsőségedre és országod előmenetelére. Fiad, Jézus Krisztus nevéért kérlek. Ámen.
/11/ Ezután az elnök mindegyikük kezébe adja aBibliát ezekkel a szavakkal:
/12/ Végy felhatalmazást Isten Igéjének prédikálására és a szentségeknek az egyházban való kiszolgáltatására.
/13/ Áldás. (Függelék szerint.)
/6/ Jn 10,11kk; 1Kor 15,58.
/10/ Zsolt 126,5-6.
G. Laikus szolgálattevők beiktatása
427.§. Laikus szolgálattevők beiktatásánál a diakónussá szentelés szertartását végezzük azzal a különbséggel, hogy a szertartás kezdetén a szertartást végző lelkipásztor a gyülekezet előtt ismerteti azt a szolgálatot, amire a laikus szolgálattevőt felszenteli. Például: gyermekmunkás, ifjúsági vezető, laikus prédikátor, osztályvezető stb. A felszentelés előtt felolvasandó igeszakasz lehet: 2 Tim 3,15 - 4,5-ig.
H. Lelkipásztor beiktatása
428.§.
/1/ A lelkipásztor beiktatása nyilvános istentiszteleten történik.
/2/ A beiktatást a körzeti elöljáró vagy az elnök végzi.
/3/ Gyülekezeti ének után
/4/ a beiktatást végző elöljáró és alelkipásztor az úr asztalához mennek és ott
/5/ az elöljáró a gyülekezethez és'a beiktatásra váró lelkipásztorhoz fordulva mondja:
/6/ Kegyelem néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Ámen.
/7/ Szeretett Testvéreim!
a. Ezzel az apostoli üdvözléssel köszöntelek titeket ezen az ünnepélyes alkalmon. A mi Urunk, Istenünk vezetett össze benneteket, hogy közösen munkálkodjatok Isten országa megvalósításáért. Azzal a hivatással állok itt közöttetek az egyház megbízásából, hogy kérjem reátok Isten áldását.
b. De mielőtt ezt tenném, hadd ragadjam meg mint Isten Igéjének szolgája ezt az alkalmat, hogy röviden vázoljam ennek a ti kapcsolatotoknak terMészetét, azokat a feltételeket, amelyektől függ együttmunkálkodásotok gyümölcse. Hallgassátok meg, hogy milyen legyen a lelkipásztor a gyülekezetéhez, és a gyülekezet a pásztorához.
c. A lelkipásztor Krisztus szolgája, Isten titkainak sáfára, ami pedig a sáfártóI megkívántatik, hogy hűnek találtassék. Gondviselővé tett téged, szolgatársam, az Úr a maga házanépén, hogy add ki nékik eledelüket a maga idejében. Az az élelem pedig, amellyel táplálnod kell a rádbízott gyülekezetet nem más, mint Isten Igéje. Hirdesd hát az Igét, állj elő vele alkalmatos és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással, mert lesz idő, amikor az egészséges tudományt el nem szenvedhetik, hanem a saját kívánságuk szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük, és az igazságtól elfordítják fülüket és a mesékhez fordulnak, de te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedjed, szolgálatodat teljesen betöltsd. E világ ura mint pusztító oroszlán tör a nyájra, hogy elragadja és magával vigye. E hatalommal szemben nincs egyéb fegyvered, mint a régi Ige és a buzgó imádság. S ha megremeg a szíved és kérded, mit cselekedjem Uram, akkor meghallod szívednek titkos csendjében az úr szavát: ne félj, hanem szólj, mert én veled vagyok. Istennek ereje az Ige, a Mindenhatóé, aki kezében tartja a világ kormányzását. Te az ő követe vagy, bízzál az Ige hatalmában, és abban, aki küldött téged, csak hamisítatlan legyen szádban az Ő üzenete. A többit bízd rá imáidban a szívek és vesék vizsgálójára. Mutasd meg a magad példás életében az Igének újjászüló hatalmát, hogy tündököljék abban az evangélium tiszta fénye, s meglásd, nem hagy magadra az Úr. Ám te a rádbízott lelkeknek őriző pásztora is leszel. Halld Istennek a prófétához intézett szavait: Őrállóul adtalak téged, embernek fia, hogy intsd őket az én nevemben. Ha én azt mondom a hitetlennek, halálnak halálával halsz meg, és te őt meg nem inted, és nem szólasz, hogy viszszatérítsd a hitetlent az ő gonosz útáról, hogy éljen, az a gonosztevő vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg. És halld meg azt is, amit Jakab apostolon keresztül üzen az úr: atyámfiai, ha valaki tiközületek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez. Testvérem, a te kezedre van bízva a nyáj, a drága kincs, Krisztusnak véren megváltott tulajdona. Iránta való szeretetedért bízza rád, mint Péter apostolra is, hogy legeltes sed az Úr juhait. SzolgáId szeretetből a kicsinyeket és nagyokat, gyöngéket és erőseket, viselj gondot magadra és az egész nyájra, amelyben a Szentlélek téged vigyázóvá tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.
/8/ És most a gyülekezethez fordulok.
a. Testvéreim, halljátok meg ti is a magatok tisztét. Új lelkipásztort adott néktek Isten, aki az úr Jézus szeretetétől buzogva, felajánlja nektek a maga szolgálatát. Nem pihenni, hanem szolgálni jött hozzátok. Lelkipásztorotok nem a maga, hanem Isten dicsőségét keresi. Nem csupán a kész termés learatása, hanem az ugartörés, magvetés is az ő feladata. A termőföld a ti szívetek. Hiába szórja magvait akár két marokkal is a szántóvető, ha érckemény a talaj; hiába zeng akár angyalok nyelvén az Ige, ha figyelmetlenség páncélja takarja el szíveteket. Mit sem ér a legjobb pásztor, hiába tékozolja el akár életét is juhaiért, ha nem hallgat rá a nyáj. Mint gondos apa gyermekeit, úgy őriz ő titeket a lélek veszedelmeitől, értsétek meg azért jó szándékát. Mint hűséges barát fog forgolódni közöttetek, nyitva lesz ajtaja is, szíve is a tanácskérő számára. Osztozni fog őszintén minden örömötökben és minden fájdalmatokban, együtt imádkozik veletek áldásért az újszülöttre, kegyelemért a bűnösre, vigasztalásért a gyászolókra, boldogságért a házastársi szövetségre, gyógyulásért a betegek számára. Méltó ő a legteljesebb bizalmatokra. De nem nélkülözheti érettetek való gondjai között a ti szerető hűségeteket. Ebből táplálkozik fáradhatatlan buzgósága. Az Úr Jézus Krisztus is maga mellé vette a Gecsemáné kertben, verejtékes harca idején tanítványait. Szeressétek és becsüljétek meg lelki vezetőtöket, könnyítsetek terhén felé hajló jóindulatotokkal, amint figyelmezteti az apostol a tesszalonikai gyülekezet tagjait: kérlek titeket atyámfiai, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek és elöljáróitok az Úrban és intenek titeket. Az ő munkájukért viseltessetek irántuk megkülönböztetett tisztelettel, egymással békességben éljetek.
b. Amint a múltban az üldöztetések gyászos napjaiban nem tudott diadalmat venni a tiszta evangéliumi egyházon a pokol, akként a jövőben is olyan szilárd bástyája lesz egyházunknak a ti egymáshoz való hűségetek, hogy attól az ellenség minden támadása szégyennel fog meghátrálni.
/9/ Imádkozzunk!c. Ebben a reménységben kívánom reátok Isten áldását. Legyen ez a szent kapcsolat, amelyre most lép a gyülekezet pásztorával, forrásává a megelégedésnek és a sikeres munkának. Találjon boldog otthont a lelkipásztor a gyülekezetben, legyen egy szerető családdá a gyülekezet és a pásztor, egy szívvé, egy lélekké. És a kegyelem Istene veletek lesz. Ámen.
Örökkévaló Isten, mennyei Atyánk, légy áldott végtelen jóságodért, hogy minket szegény bűnösöket gyermekeiddé fogadtál, és hogy mindeddig hirdetted szolgáid által szent evangéliumodat. Most is mikor új lelkipásztort rendeltél gyülekezetünkbe, a te áldásodat kérjük előtted álló népedre és annak pásztorára. És minthogy senki önmagát nem teheti az Ige szolgájává, mert Te küldöd ki a munkásokat aratásodba, kérünk, hogy az Igének közénk állított szolgáját is Te magad tedd a Szentlélek által a gyülekezet építésére alkalmassá. Segítsd meg őt, hogy tanításának tisztaságát életének kegyességével ékesítse, és hógy magatartásával példaképünk legyen. Ne engedd, hogy munkája hiábavaló legyen közöttünk, sőt inkább áldd meg minden forgolódását, hogy félelemnélkül állhasson meg velünk együtt az ítélet napján, amikor számot ad néked a mi lelkünkről. Úgy vezéreld mindnyájunk szívét és, gondolatait, hogy lelkipásztorunkat úgy fogadjuk mint a Te követedet, aki az örök élet kenyerével táplálja lelkünket. Találjon szívünkben kedves fogadtatásra minden szava, akár bűneinkért fedd, akár a szent élet útján vezet get. És lakozzék közöttünk a Te békességed, hogy legyen a mi gyülekezetünk Szentlelked által éltetett testvéri közösség, a Krisztus munkájának folytatója, boldog hirdetője jóságodnak és dicsőségednek. Ámen.
/10/ Ezután az ároni áldás következik. (Lásd: Függelék.) Majd karének vagy gyülekezeti ének.
/ 6 / Róm 1, 7 .
/7/ c. Zsolt 7,10; Ez 3,17-18; Lk 12,42; Csel 2,28; 18,9; 1Kor 4,1-2; 2Tim 4,2-5; Jak 5,19-20.
/8/ a. Mt 13; 28,37; 1Thess 5,12-13.
/9/ Mt 9,38.
I. Az egyház vezetőinek beiktatása
429.§.
/1/ Az egyház vezetőinek beiktatása az egyház évi közgyűlésén történik.
/2/ Megválasztásukról a Szervezeti Szabályzat megfelelő pontjai rendelkeznek.
430.§.
/1/ A közgyűlés soros elnöke vagy a leköszönő elnök felszólítja a szavazatszedő bizottságot az egyházvezetőség megválasztásáról szóló jelentés megtételére.
/2/ A szavazatszedő bizottság elnöke jelenti a megválasztott elnök, alelnök és fegyelmi bíróság elnöke nevét.
/3/ Ezután a soros elnök így szól a beiktatásra várókhoz és a közgyűléshez:
/4/ Kedves Testvéreim! Pál apostol arra inti a korintusbelieket, hogy mindenek ékesen és jó rendben legyenek. Az egyházban is szükséges, hogy annak tagjai kölcsönös jó igyekezettel és buzgósággal együtt munkálkodjanak, mint bármely más emberi társulásban vagy egyesületben, ha annak felvirágoztatását akarják. A jó rend megkívánja a céltudatos vezetést is, más szóval az egyháznak és a gyülekezeteknek szükségük van vezetőkre, hogy azok mind a lelki, mind a szervezeti élet ügyeit intézzék, vezessék és irányítsák.
/5/ Megállapítom, hogy az előttünk álló testvéreket a Magyarországi Evangéliumi 'Testvérközösség ...... évi közgyűlése szabályszerűen választotta meg hivataluk gyakorlására.
/6/ Testvéreim! Az a tisztség, amelyre titeket a közgyűlés most megválasztott, nem csupán megtiszteltetést jelent számotokra, hanem súlyos felelősséget és kötelességet is ró reátok, annyival is inkább, mert az egyház nem csupán emberi, hanem isteni szervezet is. Az evangélium szellemében alkotott egyházi rendszabályunk kötelességetekké teszi, hogy egyházunknak mind lelki, mind anyagi ügyeiben gondosan, hűségesen és fáradhatatlanul buzgólkodjatok. Személyes példaadásotokkal, hűségetekkel, tiszta családi és magánéletetekkel, valamint egyházunk tanításaihoz való hűséges ragaszkodással a nyáj példaképei legyetek. Ez a felelősség és ezek a köteles ségek Isten munkatársaivá tesznek titeket. Ne feledkezzetek meg soha pál apostol intő szavairól, amelyet az efézusi vénekhez intézett, de amelyek rátok is vonatkoznak: viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra, amelyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett. Csak így remélhetitek, hogy amikor megjelenik a Főpásztor, elnyeritek a dicsöség hervadhatatlan koronáját.
/7/ Ezután a szertartást vezető soros elnök vagy leköszönő elnök először a fegyelmi bíróság elnökét szólítja:
a, ............................. lelkész testvérem! Téged a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ...... évi országos közgyűlése a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (elnöki, alelnöki) fegyelmi bírósága elnöki tisztségére, hároméves időtartamra megválasztott. Kérdem a mindenütt jelenvaló Isten és a közgyűlés színe előtt, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (elnöki, alelnöki) fegyelmi bírósága elnöki tisztségét elfogadod-e?
Felelet: Elfogadom.
b. Vállalod-e a tisztségeddel együtt járó kötelességeketés felelősséget egyházunk előírásai szerint?
Felelet: Vállalom.
c. ígéred-e, hogy e hivatalodban Isten Lelkének vezetéséért tusakodva, Isten Igéjének befolyása alatt, az igazságnak és szeretetnek megfelelően jársz el?
Felelet: ígérem.
d. Törekszel-e arra, hogy e tisztségedben való forgolódásod Isten nevére dicsőséget, egyházunkra áldást hozzon?
Felelet: Isten segítségével törekedni fogok erre.
/8/ Hallotta a mindenható Isten és hallotta a közgyűlés feleletedet. A mi Urunk Jézus Krisztus segítsen abban, hogy vállalt tisztségedet ígéreted szerint betölthesd az Ő neve dicsőségére.
/9/ Ezután a fegyelmi bíróság elnöke átveszi az ülés elnökségét, néhány szóban nyilatkozik megválasztásáról, majd felteszi az előző egyházrendi kérdéseket a megválasztott elnöknek, majd az alelnöknek.
/10/ Az új elnök átveszi az ülés Blnökségét. Megválasztásával kapcsolatban nyilatkozik, hasonlóképpen az alelnök is.
/4/ 1Kor 14,40.
/6/ Csel 20,28; 1Pét 5,4.
J. Templomszentelés
431.§.
/1/ A szentelést vezető lelkipásztor áldása (Függelékszerint.) és
/2/ a gyülekezet alkalomhoz illő éneke után
/3/ a lelkipásztor imádkozik:
Aldott légy Urunk, mindenható Isten, Tiéd a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság, méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tiéd. Tiéd ó Uram az egész föld, Te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett. A gazdagság és a dicsőség mind tőled vannak, és Te uralkodsz mindeneken. Mindeneknek felmagasztaltatása és megerősítése a Te kezedben van. Most azért, ó mi Istenünk, vallást teszünk előtted és dicsérjük a Te dicsőséges nevedet. Tőled van minden, és amiket a Te kezedből vettünk, azokat adtuk most neked. Mert mi csak jövevények vagyunk előtted és zsellérek, amint a mi atyáink is. Életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen. Ó mi Urunk Istenünk, mindaz a gazdagság, amit gyűjtöttünk, hogy néked és a Te szent nevednek házat építsünk, a Te kezedből való és mindazok a tiéid. Jól tudom, ó én Istenem, hogy Te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jókedvvel adtam, és látom, hogya Te néped is, amely itt jelen van, nagy örömmel és szabad akarata szerint adta ezeket néked. Ó Uram Istenem, tartsd meg mindörökké ezt az érzést néped szívében, és irányítsd az ő szívüket tefeléd."
"Vajon gondolható-é, hogy lakozhatnék az Isten a földön? Ímé az ég és az egeknek egei be nem fogadhatnak téged, menynyivel kevésbé e ház, amelyet építettünk. De tekints a Te szolgád imádságára és könyörgésére ó Uram, én Istenem, hogy meghalljad a dicséretet és az imádságot, amellyel a Te szolgád könyörög előtted e mai napon, hogya Te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal, e helyre, amelyről azt mondottad:
Ott lészen az én nevem. Hallgasd meg az imádságot, amellyel könyörög a Te szolgád ezen a helyen, hallgasd meg lakhelyed ből, a mennyekből, és meghallgatván légy kegyelmes." Ámen.
/4/ Testvéreim! Hallgassátok meg Isten Igéjét a 84. zsoltárból. (Felolvassa.)
/5/ Hallgassátok meg az Újszövetség szavait is, a Zsidókhoz írt levél 10,19-26. verseit.
/6/ Ezután gyülekezeti ének következik, majd
/7/ a lelkész alkalomhoz illő textusról prédikál.
/8/ Ezután a gyülekezeti presbiterek vagy azok közül valaki a lelkész elé áll (nak) és ezt mondjá(k):
/9/ Átadjuk neked ezt az épületet, hogy templommá legyen a mindenható Isten imádására és szolgálatára.
/10/ Ezután a lelkész kéri a gyülekezetet, hogy álljon fel,
/11/ majd azt mondja:
Szeretteim! Illő és helyes, ahogy a Szentírásból tudjuk, hogy az Isten nyilvános imádására épített házakat elkülönítsük és felszenteljük erre a szent használatra. Ilyen felszentelésre jöttünk most össze. Hálát adva a mindenható Istennek, aki láthatóan megáldotta szolgáit ebben a szent munkálatban, hogy ezt a templomot felépítsék, felszenteljük ezt az épületet az Ő szolgálatára, a Szentírás olvasására és Isten Igéjének prédikálására, a szentségek kiszolgáltatására és a gyülekezeti összejövetelek és szolgálatok tartására az egyház rendje és rendelései szerint.
/12/ Imádkozzunk! Mennyei Édesatyánk, a Te egyszülött Fiad, Jézus Krisztus megjelenésével egy istállót tett temp lommá. így kérünk, küldd el Szentlelkedet erre a helyre és add meg, hogy az itt hirdetett Ige halló fülekre és nyitott szívekre találjon. Te hallgasd meg mindazok imádságát, akik eléd jönnek szívük kérésével, hálájával és bánatával. Légy velünk, ó Urunk, minden cselekedetünkben kegyelmes jóindulatoddal, állandó segítségeddel, hogy szüntelenül előbbre jutva elérkezhessünk majd a Te országodba, a mennyei Jeruzsálembe, ahol nincs templom, mert Te vagy a tiéid temploma, és ahol a mi egész valónk, örök életünk, egyetlen boldog istentiszteletté válik. Hallgass meg Fiad, Jézus Krisztus nevéért a Szentlélek által. Ámen.
/13/ (Aldás:) Az úr, a mi Istenünk legyen velünk, amiképpen volt a mi atyáinkkal, ne hagyjon el minket, el se távozzék tőlünk, hanem.hajtsa magához a mi szívünket, hogy Járjunk mind az Ő útaiban, és őrizzük meg az Ő parancsolatait, rendeléseit és végzéseit, hogy megismerjék a földön minden népek, hogy csak az úr az Isten, és hogy őkívüle nincsen más. És a ti szívetek legyen tökéletes az úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy járjatok az Ő rendeléseiben és őrizzétek meg az Ő parancsolatait, miképpen e mai napon. Minden lélek dicsérje az Urat, dicsérjétek az Urat!
/14/ Gyülekezet: Dicsérünk téged Urunk Istenünk, most és mindörökké. Ámen.
/3/ 1Kir 8,28kk; 1Krón 29.
/13/ 1Kir 8,57-61; Zsolt 150,6
FÜGGELÉK
Istentiszteleteink bibliai és hitvallási alkotó elemei
1. Az úr imádsága
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vígy minket a kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól, mert tiéd az ország, és a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Mt 6,9-13.
2. Az apostoli hitvallás
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. Hiszek Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, ki fogantatott Szentlélektõl, született szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszíttetett, meghalt és eltemették, alászállott poklokra, harmadnapon halottaiból feltámadott, felment a mennyekbe, ül az Atya Isten jobpján, onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek a Szentlélekben, hiszek egy közönséges keresztyén anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűneinknek bocsánatát, testünknek feltámadását és az örök életet. Ámen.
3. Keresztségi fogadalom
Kérdés: Ellentmondasz-e Sátánnak és minden munkájának? Lemondasz-e a hiú pompáról és a világ dicsőségéről, valamint a földi vagyon utáni törtetésrõl, úgyszintén a bűnös testi élvezetekről, hogy azoknak ne szolgálj és ne kívánj szolgálni? Ha igen, akkor felelj: Igen, minderről lemondok.
Felelet: Igen, minderről lemondok.
Kérdés: Hiszel-e Istenben, a mindenható Atyában, mennynek, földnek teremtőjében, és a Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, ki fogantatott Szentlélektől, született szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszíttetett, meghalt és eltemették, harmadnapon halottaiból feltámadt, felment a mennyekbe és Isten joobjára ült, ahonnét eljön ítélni élőket és holtakat.Hiszel-e a Szentlélekben, egy egyetemes keresztyén anyaszentegyházat, a szentek közösségét, bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ha igen, akkor felelj: Mindezt szívből hiszem.
Felelet: Mindezt szívből hiszem.
Kérdés: Akarsz-e erre a hitre megkeresztelkedni? Akkor felelj: Igen, akarok.
Felelet: Igen, akarok.
Kérdés: Akarod-e Isten akaratát cselekedni, parancsolatait hűségesen megtartani és azok szerint élni egész életeden át? Akkor felelj: Igen, Isten segítségével.
Felelet: Igen, Isten segítségével.
4. Az úrvacsora szereztetési Igéi
Én az úrtól vettem, amit néktek előtökbe is adtam, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultatott, vette a kenyeret és hálákat adván megtörte és ezt mondotta: vegyétek, egyétek, ez az én testem, mely tiérettetek megtöretik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna ezt mondván: e pohár amaz új testamentum az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.
Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend. Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az úrnak testét. Ezért van köztetek sok erőtlen és beteg, és alusznak sokan. Mert ha mi ítélnénk magunkat, nem ítéltetnénk el, de mikor ítéltetünk, az úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.
1Kor 11,23-32.
5. Az úrvacsorán a kenyér és a bor kiosztásakor mondható Igék
Általános:
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.
Jézus Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit.
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. Aki hisz Őbenne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök életevan annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az énbennem lakozik és én is abban.
Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.
Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon/mind élőkön uralkodjék.
Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szentlélek által való öröm.
Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre.
Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi.
Mindenkor testünkben hordozzuk az úr Jézus halálát, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi testünkben. Mert mi, akik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.
Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, amely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.
És találtassam őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján. Hogy megismerjem őt, és az ő feltámadásának erejét, és az ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához.
Hálákat adván az Atyának, aki alkalmasakká tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban. Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az ő szerelmes Fiának országába. Kiben van a mi váltságunk az ő vére által, bűneinknek bocsánata.
És ő a feje a testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben ő legyen az első. Mert tetszett az Atyának, hogy őbenne lakozzék az egész teljesség. És hogy őáltala békéltessen meg mindent magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének vére által; Őáltala mindent, ami csak van, akár a földön, akár a mennyekben. Titeket is, kik hajdan elidegenültek és ellenségek voltatok gonosz cselekedetekben gyönyörködő értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett
Az Ő emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állasson titeket Őmaga elé.
És titeket, kik holtak voltatok a bűnökben és a ti testetek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt ővele, megbocsátva minden bűnötöket, azáltal, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nékünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára.
Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.
Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus. Aki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében.
Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, amely arra tanít minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon; várva ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését. Aki önmagát adta miérettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kivált képpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt.
Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarló ságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Járuljunk azért bizalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.
Ennekokáért ő mindenképpen üdvözítheti is azokat, akik őáltala járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettük.
Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. És ezért új szövetség közbenjárója Ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.
És ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
Arról ismertük meg a szeretetet, hogy ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért.
Azáltal lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa.
Kenyér kiosztásakor:
Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.
Az az Istennek kenyere, amely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; aki hozzám jő, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg riem szomjúhozik soha.
Én vagyok az életnek kenyere.
Ez az a kenyér, amely a mennyből szállott alá, hogy ki-ki egyék belőle és meg ne haljon.
Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért.
Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, aminthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.
Bor kiosztásakor:
Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet ó Isten nem veted te meg.
Ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.
Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt.
Az Isten pedig a mihozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt. Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen őáltala.
Nem ihatjátok az úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.
Őbenne van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnöknek bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint.
Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol voltatok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
Kiben van a mi váltságunk az ő vére által, bűneinknek bocsánata.
Csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat.
És amiképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: azonképpen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelenik meg azoknak, akik őt várják üdvösségükre.
Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
Ahol pedig bűnök bocsánata van, ott nincs többé bűnért való áldozat. Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által, azon az úton, amelyet ő szentelt nekünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az Ő teste által, és lévén nagy papunk az Isten háza felett: járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől, és testük meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménység vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet tett.
Járultatok az új szövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintés véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.
Annakokáért Jézus is, hogy megszentelje az ő tulajdon vére által a népet, a kapun kívül szenvedett. Menjünk ki tehát őhozzá a táboron kívül, az ő gyalázatát hordozva. Mert nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. Annakokáért őáltala vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét.
Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen.
Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.
Ha pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
Annak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által, és tett minket királyokká és papokká az Ő Istenének és Atyjának: annak dicsőség és hatalom mind örökkön örökké.
Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő énvelem.
Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.
Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehéritették ruháikat a Bárány vérében.
Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak.
Mt 5,6; Jn 1,14.29; 3,16-18; 6,53.54.55.56; Róm 8,1.32; 14,9.17; 1Kor 1,9; 6,20; 2Kor 4,10-11; Gal 2,20; 6,14; Fil 3,9-10; Kol 1,12-14.18-22; 2,13-14; 3,3; 1Tim 2,5-6; Tit 2,11-14; Zsid 4,15-16; 7,25; 9,14-15; 1Jn 2,2; 3,16; 4,9. Mt 4,4b; Jn 6,33.35.48.50.51.57; 1Kor 5,7. Zsolt 51,19; Mt 26,28; Róm 3,23-25; 5,8-9; 1Kor 10,21; Ef 1,7; 2,13; Kol 1,14; Zsid 9,22.27-28; 10,14.18-23; 12,24; 13,12-15; 1Pét 1,2.18-19; 1Jn 1,7; Jel 1,5b-6; 3,20; 5,12; 19,9a.
6. A feltámadásról szóló Igék
Ha Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek tiköztetek, hogy nincsen halottak feltámadása? Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is. Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük lett azoknak, akik elaludtak.
De mondhatná valaki: mimódon támadnak fel a halottak, és minémű testtel jönnek elő? Balgatag, amit te vetsz, nem elevenedik meg, hanem ha előbb megrohad. És abban, amit elvetsz, nem azt a testet veted el, amely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét vagy más egyébét. Az Isten pedig testet ád annak, amint akarta. Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. Vannak mennyei testek és földi testek, de más a mennyeiek dicsősége és más a földieké. Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége; és más a csillagok dicsősége, mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.Éppen igya halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban. Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben. Elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben. Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test.
Azt pedig állitom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságotöltsön magára.
Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül amaz Ige, me ly meg vagyon irva: elnyeletett a halál diadalra. Halál, hol a te fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad? De hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
1Kor 15,12-14. 19-20. 35-44. 50. 53-55. 57.
7. Köszöntő és áldás formák
A mindenható Isten áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, és adja néked áldását, hogy örökség szerint bírjad a földet, melyen jövevény voltál, melyet az Isten adott .
Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram? Kicsoda olyan mint te, szentséggel dicső, félelemmel dicsérendő és csudatévő? Az úr uralkodik mind örökkön örökké.
Áldjon meg tégedet az úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orcáját terajtad, és könyörüljön terajtad. Fordítsa az úr az ő orcáját tereád, és adjon békességet néked.
Az úr, a ti atyáitoknak Istene szaporítson meg titeket ezerszerte is inkább, mint most vagytok, és áldjon meg titeket, amiképpen ígérte néktek.
Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg a te népedet, és a földet, amelyet nékünk adtál.
Én és az én házam az úrnak szolgálunk. Mi is szolgálunk az úrnak, mert ő a mi Istenünk.
Uram! Akik téged szeretnek, tündököljenek, mint a kelő nap az ő erejében.
Fizessen meg az úr a te cselekedetedért, és legyen teljes a te jutalmad az úrtól, akinek szárnyai alatt oltalmat keresni jöttél.
Senki sincs olyan szent, mint az úr, sőt rajtad kívül senki sincs. Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk, mert minden ható Isten az Úr.
Szólj Uram, mert hallja a te szolgád.
Áldott legyen az úr, aki nyugodalmat adott az ő népének minden ő beszéde szerint. Az Úr, a mi Istenünk legyen velünk, amiképpen volt a mi atyáinkkal, ne hagyjon el minket, el se távozzék tőlünk, hanem hajtsa magához a mi szívünket, hogy járjunk minden ő utaiban, és őrizzük meg az ő parancsolatait, rendeléseit és végzéseit, amelyeket a mi atyáinknak parancsolt.
Áldott legyen az úr Isten öröktől fogva mindörökké. Ámen.
Áldott vagy Uram, öröktől fogva mindörökké! Ó Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tiéd! Tiéd ó Uram az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden feje delem felett! A gazdagság és a dicsőség mind tetőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasz talása és megerősíttetése. Most azért ő mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dicsérjük a te dicsőséges nevedet.
Az úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod.
Adjátok az úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben. Az úr szava erős; az úr szava fenséges. Az úrszava tűzlángokat szór, az úr szava megrengeti a pusztát. Hajlékában mindene azt mondja: dicső! Az Úr trónol, mint király mindörökké. Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel. . .
Tartsd meg a te népedet, é s áldd meg a te örökségedet, legeltesd és magasztald fel őket mindörökké.
Lelkünk az Urat ·várja, segítségünk és paizsunk ő. Csak Őbenne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk! Legyen Uram a te kegyelmed rajtunk, amiképpen bíztunk is tebenned.
Áldott az Úr Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen. Ámen!
Bízom Isten kegyelmében mindörökkön örökké. Áldlak téged örökké; nevedben remélek, mert jóságos vagy a te híveid előtt.
Tied a hódolat, a dicséret, ó Isten! Ó könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test. Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg. Boldog az, akit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornácaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!
Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét nem vonta meg tőlem.
Az Isten könyörüljön meg rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orcáját rajtunk. Hogy megismerjék e földön a te utadat, minden nép közt a te szabadításodat. Megáld minket az Isten, és féli őt a földnek minden határa!
Áldott az Úr Isten, aki csudadolgokat cselekszik egyedül! Áldott legyen az Ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk. Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. És legyen az úrnak, a mi Istenünk nek jó kedve mirajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá.
Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt! Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az Ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát; ne keményítsétek meg a ti szíveteket.
Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket és boruljatok le az Ő szent hegyén; mert szent az úr, a mi Istenünk.
Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az úr az Ő teremtményeiben; legyen kedves néki az én rebegésem. Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat.
Áldott legyen az úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
Dicsérjétek az Urat. Dicsérjétek Úrnak szolgái! dicsérjétek az Úrnak nevét, áldott legyen az Úr neve mostantól fogva és örökké! Napkelettől fogva napnyugatig dicsértessék az Úr neve!
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért.
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat. Áldottai vagytok ti az Úrnak, aki teremtette a mennyet és a földet. Áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétekaz Urat!
Ímé kívánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által. És szálljon reám Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, amint megígérted.
Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvigasztalódjam a te szolgádnak tett ígéreted szerint. Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.
Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!
A hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.
Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága! Minden reggel meg-megújul, nagy a te hűséged! Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. Jó az Úr azoknak, akik várják őt; a léleknek, amely keresi őt.
Ezt mondja az Úr Isten: Ti az én legelőm nyája vagytok, emberek vagytok, én pedig Istenetek.
Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő.
Dicsérem, magasztalom és dics6ítem a mennyei királyt, mert minden cselekedete igazság, mert Ő az élő Isten, és örökké megmarad, és az ő országa meg nem romol, és uralkodása mindvégig megtart; aki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön.
Uram, nagy és rettenetes Isten, aki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, akik Őt szeretik és teljesitik az Ő parancsolatait, vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől, és nem hallgattunk a te szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak. Tiéd Uram az igazság, mienk pedig orcánk pirulása. Miénk ó Uram orcánk pirulása, akik vétkeztünk ellened. A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és á bocsánat. Mi Urunk! vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk! És most hallgasd meg ó Istertünk a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világoiitsd meg az Úrért a te orcádat a te szent helyeden, mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy, irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket. Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes, és ne késedelmezzél, mert a te nevedről neveztetik a te néped.
Sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra. Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké.
Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban! Hozzánk térvén könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!
Így szólt Jézus: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen.
Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jóakarat.
Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. Atyám fiai, ajánllak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden meg szenteltek közt.
Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban. Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.
Megigazulván hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.
A békességes tűrésnek és vigasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint: Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.
A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.
Bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban. A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábatok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme veletek. Ámen.
A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájan tiveletek.Ámen.
Annak pedig, aki titeket megerősíthet, az egyedül bőlcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsőség mindörökké. Ámen.
Hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogya ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Maran atha. Az úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!
Kegyelem néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vigasztalásnak Istene; aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztaihassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.
Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek. Aki pedig magot ád a magvetőnek és kenyeret eleségül, ád és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli a ti igazságtoknak gyümölcsét, hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, amely általunk hálaadást szerez az Istennek. Az Istennek pedig legyenhála az ő kimondhatatlan ajándékáért.
Végezetre atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a békességnek Istene lészen veletek.
Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szentléleknek közössége mindnyájatokkal. Ámen.
Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól, aki adta önmagát a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint, akinek dicsőség örökkön örökké! Ámen.
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel atyámfiai! Ámen.
Áldott legyen az Isten, éi a mi Urunknak Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyek ben a Krisztusban, eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az ő akaratának jókedve szerint, kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama szerelmesben, akiben van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnöknek bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint.
A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az ő megismerésében; és világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az ő elhívásának a reménysége, mi az ő öröksége dicsőségének a gqzdagsága a szentek között, és mi az ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk az ő hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta őt a halálból, és ültette őt a maga jobbjára a mennyekben, felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az ő lábai alá, és őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, mely az ő teste, teljes sége őnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel.
Meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, akiről neveztetik minden nemzetség mennyen és földön, hogy adja meg néktek az ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az ő Lelke által a belső emberben; hogy lakozzék a Krisztus hit által a ti szívetekben; a szeretetben meggyökerezvén és alapot vévén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának, és megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy eképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig. Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb, hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mibennünk munkálkodó erő szerint, annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban, nemzetségről nemzetségre örökkön örökké. Ámen.
Békesség az atyafiaknak és szeretet hittel egybe az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól! A kegyelem legyen mindazokkal, akik szeretik a mi Urunk Jézus Krisztust romolhatatlanságban. Ámen.
Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az úr közel! Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
A mi Urunk Jézus "Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.
És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben, amelyre el is hívattatok egy testben, és mindent, amit csak cselekesztek, szóval vagy tettel, mindent az úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának őáltala. A kegyelem veletek: Ámen.
Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekkéa szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szenteivel egyetemben.
Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész val6tok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki elhívott titeket, és ő meg is cselekszi azt. A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme veletek! Ámen.
A mi Istenünk mélt6knak tartson titeket az elhívásra, és töltsön be titeket a jóban való teljes gyönyörűséggel, és a hitnek hathatós munkálásával. Hogy dicsőíttessék meg a mi Urunk Jézus Krisztusnak neve tibennetek, és ti is Őbenne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből.
Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk, aki szeretett minket és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden tudományban és jó cselekedetben.
Az úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.
Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor minden tekintetben békességet. Az úr legyen mindnyájatokkal!
Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsőség örökkön örökké! Ámen.
Tartsd meg a parancsolatot mocsoktalanul, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig, amit a maga idejében megmutat ama boldog és egyedül hatalmas, a királyoknak királya és az uraknak Ura, akié egyedül a halhatatlanság, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; akit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat; akinek tisztesség és örök kévaló hatalom. Ámen.
Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megád nékem az úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését; akinek dicsőség örökkön örökké! Ámen.
Kegyelem, irgalmasság és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól, a mi Megváltónktól.
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel!
Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.
A békesség Istene pedig, aki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust, tegyen készségesekké titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálván tibennetek, ami kedves őelőtte a Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön örökké. Ámen.
Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, akit noha nem láttatok, szerettek; akiben noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsőült örömmel örvendeztek. Mint akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek Igéje által, amely él és megmarad örökké.
A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká. övé a dicsőség és a hatalom örökkön örökké. Ámen.
Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok.
Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében.
Új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakozik. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. Őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek; hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség mind most, mind örökkön örökké. Ámen.
Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel.
Irgalmasság, békesség és szeretet adassék néktek bőségesen szeretteim.
Annak pedig, aki titeket a bűntől megőrizhet és az ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel, az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké. Ámen.
Jézus Krisztusnak, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által, és tett minket királyokká és papokká az ő Istenének és Atyjának: annak dicsőség és hatalom mind örökkön örökkél Ámen.
Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt általszegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van, Ámen. Bizony jövel Uram Jézus.
Szent, szent, szent az úr, a mindenható Isten, aki volt és aki van és aki eljövendő! Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt.
Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből.
Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.
Az üdvösség a mi Istenünké, aki a királyiszékben ül, és a Bárányé! Ámen: áldás és dicsőség és bölcsesség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké. Ámen.
Hálát adunk néked Uram, mindenható Isten, aki vagy és aki voltál és aki eljövendő vagy; mert a te nagy hatalmadat kezedhez vetted, és a te országlásodat elkezdetted.
Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a te utaid, Ő szentek Királya! Ki ne félne téged Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? Mert csak egyedül vagy szent.
Alleluja! az üdvösség és a dicsőség, és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi. Istenünké! Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei. Alleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható.
Ezek az Istennek igaz beszédei.
Ímé eljövök hamar. Boldog, aki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit.
A Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjuhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
Ami Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájan tiveletek. Ámen.
1Móz 28,3-4; 2Móz 15,11.18; 4Móz 6,24-26; 5Móz 1,11; 26,15; Józs 24,15.18; Bír 5,31; Rúth 2,12; 1Sám 2,2-3; 3,9; 1Kir 8,56-58; 1Krón 16,36; 29,10-13; Zsolt 3,9; 29,2.4.7. 8-11; 28,9; 33,20-22; 41,14; 52,11; 65,2-5; 66,20; 67,2-3. 8; 72,18-19; 90,14.16-17; 95,6-8; 99,9; 103,1-2; 104,31. 34-35; 106,48; 113,1-3; 115,1.14-15.18; 119,40-41.76-77; 150,6; És 54,10; 60,1; Jer sir 3,22-25; Ez 34,31; Dán 2,20; 4,34; 6,26-27; 9,4-9.15.17-19; 12,2-3; Mik 7,18-19; Mt 28,18-20; Lk 2,14; Csel 20,28.32; Róm 1,7; 8,38-39; 11 ,36; 5,1; 9,5; 1 5 ,5- 6.1 3; 1 6,19 - 20.24.25.27; 1Kor 15,57-58; 16,22-23; 2Kor 1,2-4; 9,8.10-11.15; 13,11.13; Gal 1,3-5; 6,18; Ef 1,3.5-7.17-23; 3,14-21; 6,23-24; Fil 4,4-7.19-20.23; Kol 3,15.17; 4,18; 1Thess 3,12-13; 5,23-24.28; 2Thess 1,11-12; 2,16-17; 3,5.18.16; 1Tim 1,17; 6,14-16; 2Tim 4,8.18; Tit 1,4; Filem 25; Zsid 13,8.20-21; 1Pét 1,3.8.23; 1Pét 5,10-11.14; 2Pét 1,2; 3,13-14.17-18; 2Jn 3; Júd 2-3.24-25; Jel 1,5-6.7; 22,20; 4,8.11; 5,9.12; 7,10.12; 11,17; 15,3-4; 19,1-2.6.9; 22,7.17.21.